Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - IV. közl. 347

BEHEIM MIHÁLY ÉLETE ÉS MÜVEI. 355 visszafelé számítunk, a magyar sereg tényleg okt. 24-ike táján volt Jenibazárban. Más forrás nem emlékezik meg Jenibazárról, viszont Beheim nem szól arról a 28 török gályáról, melyet Palatio,1

) Dlugoss2

) és követőik szerint Ulászló felgyújtatott. A kegyetlen pusztítást majd minden forrás említi. »Tovább vonulva — útközben megint nagy volt a rombolás — Sehende-hez értek, mely sziklán épült. Sok volt benne a török, de máskülönben is nehezen volt megostromolható. A király fáradhatatlan volt, naponkint intézett a vár ellen támadást és több embert vesztett, mint a hadjárat egész eddigi folyamán. A harmadik napon rohammal mégis bevették. A kapitányok a vártoronyba menekültek s velők mások is, úgy hogy vagy ötvenen voltak, a honnan hathatósan védekeztek. A keresztényeknek sikerült faltörő gépekkel rést ütni, a hová azután szalmát, fát s egyebet, a mi csak tüzet fogott, tömtek és meggyújtották. Mikor a törökök ezt észrevették, fegyveröket eldobván, meg akarták magokat adni. A keresztények azonban nem kegyelmeztek, mire a törökök levetették magokat a toronyról és szörnyet haltak. Ulászló hét napig pihentette seregét, mialatt 500 ember zsákmányolásra Ternoive-be ment. A város népe azonban talpra állott és 300-at közűlök agyonvert; kétszázan megmenekültek, de üresen, zsákmány nélkül.« Sehende minden bizonynyal Sumla, melyet, de csak a nevét, Palatio,3) Dlugoss4

) és kiíróik, valamint az 1486-iki török névtelen5

) is említenek. Különben lehetséges, hogy Beheim előadásában tévedés van, mert valószínű, hogy Sumla Jenibazár előtt vétetett ostrom alá. Temowe-t Trnovára magyarázom a Jantra folyónál. Köhler 6) Mahoráczot (Marasz) akarja rajta érteni, nyilván azért, mert Trnova kissé messze van Sumlától ; csakhogy Beheim szerint a király Sumlánál hét napi pihenőt tartott, a mi elég idő volt ehez a gyors lefolyású és balsikerű kalandozáshoz, melyről különben más forrás nem tud. A hadjárat e részére nézve egyáltalán költeményünk a legbővebb és legrészletesebb kűtfő. Palatio idevágó előadása szűkszavú és felületes. »A király erre felkerekedett és egy pusztaságra érkezett, a hol egy napon és éjen át sem ember, sem állat egy csepp vizet nem talált. Beggel végre egy folyóhoz jutottak, melynél ') Id. m. 25. 1. а) Id. m. I. к. 800—801. 1. s) Id. m. 26. 1. 4) Id. m. I. к. 802. 1. 5) Ihúry id. m. I. к. 20. 1. б) Id. m. 44. 1. 1. jegyz.