Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - IV. közl. 347

BEHEIM MIHÁLY ÉLETE ÉS MÜVEI A MAGYAR TÖRTÉNELEM SZEMPONTJÁBÓL. NEGYEDIK KÖZLEMÉNY. IV. BEHEIM MAGYAR VONATKOZÁSÚ HISTÓRIÁS ÉNEKEI. (Folytatás.) »Ulászló egy ideig — így kezdi Beheim éneke második részét — veszteg maradt udvarában egészen szent Jakab napjáig. Ekkor újra hadjáratot hirdetett a törökök ellen, a kiket Ázsiába szándékozott visszaűzni.« A költő téved, mikor azt állítja, hogy szent Jakab napján, jul. 25-én határoztatott el a hadjárat a török ellen, mert ez csak aug. 4-én történt. Igaz, hogy már julius vége felé, a mikor Julián bíboros a velenczei dogé értesítését kapta a keresztény hajóhad elindulásáról, valószínűvé lett a julius közepén kötött béke felbontása és a balsikerű hadjárat megindítása.1

) »Az előkészületek hírére a törökök roppant megijedtek, a tehetős polgárok és kereskedők közül sokan Drinápolyból (adrinopel) és Gallipoliból (gelibel) a tengeren át Brussa (prussa és purssa) várába menekültek. Ulászló király alattvalóinak nagyjával-aprajával Váradra (wardein) indult, a hová országgyűlést hirdetett, melyre az ország előkelői összegyülekeztek.« Wardein itt kétségtelenül Nagyváradot jelenti, a hol Ulászló augusztus havában tényleg több hetet töltött ;2

) országgyűlés azonban Nagyváradon ebben az időben nem tartatott, hanem igenis Szegeden, melyről Beheim nem tesz említést. >) Y. ö. Fraknói : fíesarini Julián, 66. 1. — A magy. nemz. tört. Szerk. Szilágyi S. IY. k. 48. 1. a) V. ö. Fraknói : Cesarini Julián, 125. 1. 142. jegyz. — Teleki id. m. X. к. 412. 1. 3. jegyz. — Kwiatowski S. Itinerarium Wladislawa (III.) Warnenezyka. Lemberg, 1879. 26—27. 1.