Századok – 1902
Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: Forrástanulmányok Nagy Lajos és Velencze viszonya történetéhez - III. közl. 326
FORRÁSTANULMÁNYOK. 343 Ez szintén hivatalos kifejezés : »ad laudem, glóriám et honorem Domini nostri Jesu Christi et gloriosae beatae Mariae, ac beati Marci apostoli et evangelistae nostri patroni et proteetoris. « x) Oly embernek kellett e művet írni, ki nemcsak hozzáférhetett az okiratokhoz, hanem a kinek vérébe mintegy átment a hivatalos stilus, úgy hogy mikor saját szavaival kellene is beszélnie, gyakran annak kifejezéseit használja. Sőt a bámulatos megegyezés bizonyos okiratok némely helyeivel, hol az író legsubjectivebb érzelmének ad kifejezést, pl. a dogé dicséretében, — minthogy nem tehetjük fel, hogy ez ügyes, jótollú írónak szüksége volt idegen kifejezéseket kölcsönözni, — arra enged következtetnünk, hogy egy és ugyanazon ember írta ezeket. Kire illik jobban mindez, mint Benintendire, ki máigyermekkorában a kanczellária szolgálatába lépett s már 25 éves kora előtt »notario della curia maggiore« volt.2) Mint nótárius szolgált a zárai ostrom idején, számos ezen időben kelt okiratot ő fogalmazott és írt, a mi az okiratok pontos ismeretét és a stilus azonosságát megmagyarázza. Különösen két okirat adatainak pontos ismeretét tételezi fel e mű tartalma. Ugyanezen két okirat stílusával mutat bámulatos megegyezést az előadásmód. Ezek : Civran Péter generalis megbízó-levele 3) és a Zára megadásának föltételeit tartalmazó béke-oklevél.4 ) Mint említettük, e két okirat szövege közölve van a Contarini-codex végén, mely tudvalevőleg ez elbeszélés latin eredetijét tartalmazza.5) E körülmény még feltűnőbbé teszi ez okiratok és az elbeszélés közt levő összefüggést. A Zárával kötött béke feltételeit tartalmazó oklevél végén6 ) ez áll: »Ego Benintendi Ravignano condam domini Lucae, imperialis auctoritate nótárius et ducatus Venetiarum scriba, predictis omnibus interfui et rogatus scripsi et in publicum formám redegi, signumque meum apposui consuetum.« A másik okiratot is nyilvánvalóan Benintendi írta; az pártfogója és védője, és a dicső szent Marcialis, kinek ünnepét harczczal ünnepelték, kegyes segítségével.« U. о. XXIX. 1. *) Mon. Slav. II". 552. és 664. s) Voigt és Agostini id. m. s) Mon. Slav. И. 552. *) Mon. Slav. И. 665. 5) Valentineiii: Bibliotheca manuscripta, VI. köt. 183. 1. és Morelli: Mon. Ven. XI. és XXXVII. 1. <0 Mon. Slav. II. 665. 24*