Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - I. 309

320 OLCHVÁRY ÖDÖN. Nevezetes, hogy I. Venczel cseh király 1240-ben őszkor, midőn a tatárok Közép-Európa kapui előtt állottak, az izgága Frigyes osztrák herczeg ellen hadat indított; azonban a hir­telen beállott hideg miatt hadműveleteit megszüntette s tavaszra halasztotta. Magyarország külviszonya a szomszédos fejedelmekkel, II. Frigyes osztrák herczeget kivéve, rokoni és barátságos volt. II. Asên bolgár czár IV. Béla nőtestvérét bírta feleségül. V. Boleszláv szendomiri herczeg 1239-ben Béla király leányát Kunigundát jegyezte el, viszont Kálmán herczeg, Béla testvér­öcscse, Boleszláv nőtestvérét, Salome herczegnőt bírta nőül. A lengyel fejedelmek közt leghatalmasabb II. Henrik boroszlói herczeg, Béla unokatestvére volt, míg I. Venczel cseh király Henrik herczeggel sógorságban állott; de Béla királyhoz is közel rokon, a mennyiben Venczel anyja IV. Bélának nagy­nénje vala. Nem áll érdekünkben az itt felsorolt szomszéd fejedelmek hadi erejével bővebben foglalkoznunk. Általános tájékozás szempontjából megemlítem, hogy az ifjú Boleszláv kegyes és jámbor volt, a tatárok ellen nem harczolt, elmenekült előlük. Henrik herczeg amannál erőteljesebb uralkodó, a tatárok ellen •16,000, némelyek szerint 20,000, sőt 30,000 embert állított síkra s velük — bár szerencsétlenül — megütközött. Venczel cseh király (Morvaországnak is ura) 40—44,000 embert hozott össze; azonban a csatát — mint uralkodó és hadvezér erkölcsi szempontból nem kifogástalan módon -elkerülte. Hadi készültség tekintetéből fontos tudni, hogy a had­erők, mint látni fogjuk, nálunk is a tizenkettedik órában gyülekeztek. Közép-Európa fejedelmei a fenyegető veszély láttára sem bírtak kibontakozni a mindennapi viszályból. E tekintetben jellemző a német császár vélekedése, ki a tatárok oroszországi betöréséről s további szándékáról értesülvén, akként nyilatkozott, hogy a baj még igen messze esik tőle; sok vitéz fejedelem áll útjokban; előbb ezeket győzik le, csak azután kerül reá a sor. Az általános közös veszély ellen Közép-Európában szö­vetséget összehozni senkinek sem jutott eszébe, de nem is sikerült volna. IV., Béla önmagára volt utalva. Magyarországot Európá­ban, sőt Ázsiában is vitéz néptől lakott hatalmas országnak tar-Ezekből is kitetszik, mennyire nem ismerték, nem érezték a veszélyt, mely Magyarországot s a keresztyén világot fenyegette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom