Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - I. 309

A MUHI CSATA. ELSŐ KÖZLEMÉNY. ELŐZMÉNYEK. A XIII-ik század harmadik tizedében (1227) az óriási mongol birodalom megalkotója, korának legnagyobb hadvezére és államférfia Temudsin, melléknevén Dsingisz-khán, diadalmas hadjáratai folyamában megszűnt élni. Utódainak hatalma a khinai tengertől az indiai tengerig, nyugaton az Ural hegység lánczolatán át a mai Déloroszországban a Don folyamig terjedt. Dsingisz legidősebb fia Dsusi korai halála miatt a mongol birodalom nagy-khánja a másodszülött Ogotai lőn. Ázsia nyugati és Európa keleti határán a meghódított országrészeket Dsusi második fia Batu örökölte a nagy-khán uralma alatt. Már Dsingisz tervezte, hogy Ázsia után Európát is meg fogja hódítani. Az Európa ellen induló hadak vezéreűl Dsusit szemelte ki. Mindketten elhalván, az utódok a nagyszabású hadjárat tervét elhalasztották. Az 1235 év tavaszán Ogotai nagy-khán Karakorumban országos haditanácsra hívta össze az uralkodó herczegeket, a birodalom nagyjait s a hadsereg vezéreit. Ott elhatározták, hogy az európai hódoltság föllázadt néptörzseit leverik s egyúttal Európa ellen a hadjáratot megindítják. Ogotai a nagyszabású vállalat élére a 29 éves Batulchánt állította s 300,000 lovast, hadiszereket, ostromló hadigépeket bocsátott rendelkezésére. A hadsereghez beosztattak Ogotai nagy-khán fiai : KujuJc és Kádán ; Batu testvérei : SZÁZADOK. 1902. IV. FÜZET. 22