Századok – 1902

TÁRCZA - Jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1901 évi munkásságáról 284

TÁRCZA. 285 műszaki felvételek, várerődítési tervek és táborhely-rajzok rendkívüli fontosságát, melyek Magyarországnak a török uralom alól való felszabadulása idején Badeni Lajos és B. Hermann herczegek utasításából úgyszólván az ország egész területéről készültek. — Ugyanakkor mutatta be Szádeczky Lajos tagtársunk Udvarhely megye történetéből azt a részletet, mely Udvarhelyszéknek az unió létesítése érdekében 1790 — 1848-ig vívott küzdelmeit beszéli el. — A febr. 21-én tartott közgyűlés egykori elnökünk, néhai gróf Szécsen Antal emlékének volt szentelve, kinek életét és pályáját szép emlékbeszéd keretében Thallóczy Lajos tagtársunk rajzolta meg számos és előkelő közönség jelenlétében. — Márcz. 7-én Thaly Kálmán alelnökünk ismertette gróf Eszterházy Antal kurucz generális tábori könyvét (1706 —1709) és a gróf Eszterházy Dániel 1708-iki dunántúli vice-generálisságáról fenmaradt expeditiós könyvet, felolvasván azt a tájékoztató tanulmányt, melyet e két kurucz-világi emlék akadémiai kiadásához bevezetésül készített. -— Apr. 4-én Áldásy Antal, mint az 1900-iki párisi nemzetközi történelmi congressuson való részvételünk szervezésére kiküldött bizottság titkára, felolvasta a bizottság elnökének, Lánczy Gyula tagtársunknak a congressus lefolyásáról szóló jelentését, melyből megelégedéssel láthattuk, hogy a magyar csoport : Lánczyn és Aldásyn kívül még Darvai Móricz, Fraknói Vilmos, Márki Sándor tagtársaink és Bertha Sándor, Párisban élő honfitársunk. — nemcsak élénk részt vettek a congressus tárgyalásaiban, hanem méltó figyelmet is keltettek munkásságukkal. — Ugyancsak az ápr. 4-iki ülésen olvasta fel Szendrei János társunk Miskolcz város monographiája sajtó alatt levő harmadik kötetéből a török hódoltság korára vonatkozó fejezetet. — Május 2-án Ferenczi Zoltán előadását hallottuk, a ki a harminczas-negyvenes évek reformkérdéseinek legfontosabbikáról, az urbérről értekezett, főleg azon nagyérdekű levélváltás alapján, mely e kérdésben Kossuth és Wesselényi közt folyt. — A jun. 7-iki ülésen Karácsonyi János dolgozata került felolvasásra, melyben okleveles kritika alapján Kun László király hód-tavi csatája évét határozza meg. — Nov. 7-én Császár Elemér, tagtársunk Bleyer Jakab nagyobb munkájából, mely Beheim Mihály XV. századi német költő életét és műveit a magyar történelem szempontjából tárgyalja, mutatott be egy fejezetet. — Decz, 5-én végűi Olchváry Ödön tagtársunknak a muhi csatáról írt hadtörténeti értekezéséből Borovszky Samu olvasta fel azt a részt, mely a csata leírását tartalmazza. A felsorolt előadások nagyobbára a Századok-ban láttak vagy fognak látni napvilágot. Hogy közlönyünk múlt évi folyamának a t. Közgyűlés tagjai előtt ismeretes tartalmát részletezzem : ez — azt hiszem —