Századok – 1902

Történeti irodalom - Mokos Gyula: A herczeg-szőllősi kánonok. Ism. Révész Kálmán 277

277 .TÖRTÉNETI IRODALOM. érseki és püspöki székek száma nem csekélyebb 768-nál. Ezt a nagy számot az a körülmény magyarázza meg, hogy Eubel nem szorítkozott a ma tényleg fennálló egyházmegyékre, hanem a czímzetes érsekségekre és püspökségekre is kiterjeszkedett, a miben teljesen az úttörő érdemével dicsekedhetik. Ezen czímzetes főpapok névsorával is jelentékeny szolgálatot tett az egyes országok történetíróinak, a mennyiben köztudomás szerint elenyészett érseki és püspöki székek czímei a segéd-püspököknek szoktak adományoztatni. Eubel munkájában találjuk első ízben országok és egyházmegyék szerint csoportosítva az érsekek és püspökök mellé rendelt segéd-püspökök névsorát. A magyar történetbúvár e szerint Eubel könyvéből tudomást szerez arról, hogy a magyar korona országainak területén az érseki, püspöki székek és segéd-piispöki állások betöltésének minden egyes esetére vonatkozólag a vatikáni levéltár mit tartalmaz ? azaz mikor, mily módon és mily körülmények között történt a betöltés iránt a szent-szék intézkedése ? E tekintetben Eubel adatai a föltétlen megbízhatóság kellékeivel bírnak. Ott, a hol Gramsra kellett neki támaszkodnia, nem tudott kikerülni egyes jelentéktelen tévedéseket, melyek azonban a munka értékéből semmit sem vonnak le. Miután most már a római adatok úgyszólván a mohácsi vészig közkincscsé lettek, a magyarországi Hierarchia catholica szerkesztése tetemesen meg van könnyítve. Ily kézikönyv létesítésének szükségességét a történetírók és búvárok léptennyomon érezik. Kívánatos is, hogy erre a magyar egyháztörténelem valamelyik ifjú munkása mennél előbb vállalkozzék. Vállalkozásában az illetékes tudományos és egyházi körök támogatására biztosan számíthatna. FRAKNÓI VILMOS. A herczey-szőlló'si kánonok. Más egyházi kánonokkal egybeveté Mokos Gyula. Kiadja a M. Prot. Irodalmi Társaság. Budapest, 1901. Hornyánszky Viktor kny. 8-r. 279 1. A magyar református egyház történetében oly nevezetes Iterczeg-szöllösi zsinat kánonait még a zsinat évében, 1567-ben kinyomatta Pápán Huszár Dávid könyvnyomtató, a reformátornyomdász Huszár Grál fia. A kétnyelvű (latin-magyar) kiadásból napjainkig csak egyetlen egy teljes példány maradt fen, a felső-baranyai ev. ref. egyházmegye könyvtárában. Szükséges és nagyon érdemes munkát teljesített tehát a Magyar Pro-