Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - III. közl. 215

beheim mihály élete és müvei. 229 költőnk itt csak felcserélte egy másik folyó nevét a Mariez a nevével. Milyen folyóra gondol tehát Beheim tulajdonkép ? Mint már említettem, a keresztényeknek a szultánnal való találkozása valamennyi forrás egyező értesítése szerint a Zlaticza-szorosnál történt. A Zlaticza-szorosnál tényleg van egy kis folyó, a Topolnicza. Nincs tehát kizárva, hogy a költőnknél említett Mariczát a Topolniczára kell magyarázni. De talán közelebb eső magyarázatot is találunk. Beheim sem Zlaticza városát, sem a Zlaticza-szorost nem említi, hanem csak a Marieza vizéről beszél. Tehát a Mariczát nem különbözteti meg a Zlaticzától, és így nem vágja útját annak a magyarázatnak, sőt valószínűvé teszi, hogy a Zlaticzát a Mariczával cserélte fel. Kérdés, van-e Zlaticza nevű folyó ? Bonfini ') ezen esemény elbeszélésénél kétszer is említ ily nevű folyót. Huber Bonlinit idézvén a »folyó« szó után zárójelbe felkiáltó jelet tesz, valószínűleg kétségét akarván kifejezni ily nevű folyó létezésén. Huberrel szemben Thúrynak2) ez iránt nincs kétsége, és az Izladi szó magyarázatánál, mely azonos a Zlaticzával, idézi Bonfini említett helyét. Teleki3

) is így ír: »A király ezzel szemben Bazilitza vidékén, a Zlaticza (talán Izlatin) vize mellett szállott táborba.« És még világosabban Hammer: »Der in der Geschichte so berühmte Pass Succi ... ist ein doppelter . . . wovon der . . . östliche von dem hier gegen den Norden fliessenden Flüsschen Isladi oder Slatiza in dem gleichramigen Orte der Pass von Isladi oder Slatiza genannt wird.« 4) Kanitz 6

) szerint Zlaticza városán át két patak folyik, de csak az egyiket nevezi meg és ezt is törökül : Kuru dere. A műve lll-ik kötetéhez mellékelt nagy térképen is látható ez a két patak, de mindkettő név nélkül. Azt hiszem, hogy főként Hammer id. helye, de Kanitz leírása alapján is bátran állíthatom, hogy Beheim a Mariczát fölcserélte a Zlaticzával, és hogy mindaz, a mit a Mariczánál történtekről mond, valójában a Zlaticzánál folyt le. Teljesen bizonyossá teszi ezt a magyarázatot a pár vers-sorral később következő Slada (jura. melyről mindjárt bővebben lesz szó. »A törökök a Marieza vizén — tehát a Zlaticzán — túl egy hegy tövében vesztegeltek, melyet csak az imént erősítettek meg, hogy futás esetén oda visszahúzódhassanak. Ezt a hegyet törökül Altintach-nak, szerbűi Slada gura-nak, >) Id. m. 459. 1. s) Id. m. I. к. 136. 1. 1. jegyz. ») Id. m. I. к. 347. 1. 4) Id. m. I. к. 348. 1. Б) Donau-Bui g arien und der Balkan, II. к. 193. 1.