Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - III. közl. 215

beheim mihály élete és müvei. 231 Cselebi. Boli szandsák bégje volt a kantamuni kis-ázsiai vilajetben. és az említett török névtelen szerint is az anatóliai (kis-ázsiai) hadosztályba tartozott, mely Balabán pasa vezérlete alatt állott, míg a rumiliai (európai) hadosztálynak Turkhán bég volt a vezére. Mindkét hadosztály fölött pedig Kászim pasa, tíuniili beglerbégje állott.1

) A török sereg nagyságát más kútfő nem említi szám szerint ; de Beheim értesülését sem szabad megbízhatónak tekinteni. A szultán összes hadi ereje körülbelül 150,000-re tehető.2

) Olyan gyűlésről, a milyet Beheim említ, Chalkokondylas3

) is tud, melyen a szultán előlülésével a leghíresebb török vezérek felszólaltak, de nincs köztük sem Khalil pasa, sem Mahmud Cselebi. A beszédek ugyan szintén a keresztények ellen való védekezés módjáról szólnak, de különben tartalmuk egészen más, mint Beheimnál a szultán sógora beszédének tartalma. »Azalatt azonban Ulászló is megerősítette magyar seregét negyedfél ezer lóval, melyeket a szerb despota hozott.« Brankovicsnak Bulgáriában való csatlakozásáról más forrás nem szól. Beheim tudósítása ilyen rendben nem is lehet helyes, mert Brankovics kétségtelenül akkor csatolta csapatai t a magyar sereghez, mikor ez Szerbiába lépett.4

) A költő itt is fölzavarta a helyes rendet. »A tanácskozás után Khalil pasa elvált a szultántól és a maga százezer emberével a magyar király ellen indult, a ki oly távol volt a víztől, hogy a törökök ura, t. i. Khalil, közte táborozhatott seregével és megkezdhette a harczot ; át is szállította katonáit.5) Az ütközet megkezdődött; mindkét részen három óra hosszat vitézül harczoltak, végre azonban a keresztények áttörtek a török seregen, Khalil pasa legjobb vitézeivel futásnak eredt, de később mégis foglyúl esett. Sokan önként megadták magokat a keresztényeknek, mert karácson lévén, akkora volt a hó, hogy nem tudtak elmenekülni. A többi törököt pedig, a kiket kézre kerítettek, vagy megölték vagy szintén ') V. ö. Thúry id. m. 58 és 137. 1. Chalkokondylas id. m. 308. 1. 3) Olv. Kupelwieser id. m. 09. 1. és Huber. id. ért. 189. 1. ') Id. m. 308—312. 1. 4) V. ö. Teleki id. m. I. к. 336. 1. és Fraknói : Cesarini Julián, 137. 1. 5) Föntebb mondotta a költő, hogy a török sereg három mérföldnyire a magyaroktól a Maricza vizénél ütött tábort. Hogy melyik vízen szállította át Khalil a sereget, a Uiseh vagy Maricza vizén-e ? Beheim nem mondja ; a későbbiekből következtetve, mind a két vizén át kellett kelniök ; hogy Beheim csak egyet említ, úgy hiszem, szintén megerősíti alábbi fejtegetésemet, hogy t. i. Uisch nem Bulgáriában keresendő, hanem hogy ez nem egyéb mint a Nis folyó Szerbiában.