Századok – 1902
Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - III. közl. 215
beheim mihály élete és müvei. 221 végén Belgrád fölött Slankamen táján történt, a mi mindenesetre elfogadható állítás, melyet költeményünk is, mint látjuk, megerősít. Igaz, hogy Beheim ily módon mintha ellentmondásba keverednék, mert egyszer úgy tudósít, hogy a sereg Péterváradon gyülekezett, azután meg, hogy Tidőrévnél kelt át, pedig ha a gyülekezés Péterváradon történt, akkor már nem volt szükséges a Dunán átkelni ; de az ellentmondás valószínűleg úgy fejthető meg, hogy csak a király kelt át Péterváradnál az ő saját dandárával, a főurak bandériumai pedig valamivel alább Tidőrévnél, úgy hogy Slankamennél egyesültek. Különben lehetséges, hogy a költeményben említett War dein alatt nem Pétervárad, hanem Vásáros-Várad értendő, mely Péterváraddal szemben a mai Újvidék helyén feküdt.1) Beheim előadása különben innen kezdve jó darabig zavaros, mert bár azt mondja, hogy a sereg tutenrib-nél átkelt, mégis így folytatja: »Innen - t. i. tutenrib-tői — a"király seregével a Dunán Bulgáriába tartott, melynek fővárosa Szófia, hamarosan megadta magát; a mi törököt benne találtak, mind lemészárolták.« Beheim szerint tehát a sereg tulajdonképen nem kelt át Tidőrévnél, hanem csak hajóra szállt és így haladt tovább Bulgária felé. A hajón való szállításról más forrás nem szól. ez adat bizonynyal téves is. Máskülönben Beheim előadása teljesen megegyezik Dlugosséval '-) és az erre támaszkodó Callimachus8) és Bonfini előadásával,4 ) kik szintén úgy beszélik, hogy a keresztény sereg átkelvén a Dunán, Szófia ellen indult. Dukas és Chalkokondylas tudósítása itt igen szűkszavú. Huber5 ) azonban Hunyadi, Ulászló és Aeneas Sylvius levelei alapján minden kétséget kizáró módon kimutatja, hogy Szófia bevétele előtt Krusevácz, Nis és Pirot elfoglalása következett. Egyébiránt a török történetírók is támogatják Huber ezen fejtegetését.6) Beheim tehát a hadjárat egy nevezetes részét, mely Szerbiában játszódott le, átugorja, és a sereget Magyarországból egyenesen Bulgáriába viszi. Alább ki fogom mutatni, hogy Beheim ép úgy mint Dlugoss és követői, igenis szól a szerbiai harczokról is, csakhogy nem a kellő rendben, hanem az időbeli egymásután fölzavarásával. »A sereg innen is tovább vonult negyed napig és elham•) Csánki id. m. II. к. 141. 1. 2) Id. m. I. к. 775. 1. 3) Id. m. 498. 1. *) Id. m. 457. 1. 6) Id. ért. 178—187. 1. «) Olv. Thúry id. m. I. к. 58. és 136. 1.
