Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - III. közl. 215

BEHEIM MIHALY ÉLETE ÉS MÜVEI. 217 A költemény tárgya az 14-43 —1444 évi magyar-török liarczok, forrása bizonyos Hans Mägest, ki a várnai csatában személyesen résztvett és török fogságba esett, melyben tizenhat évig sínlődött : Dy lietlin ich getichtet hab Alz mirs hans miigest füre gab. der selb war in dem streite. V ol auff sechczehen iare er der türken gefangen war. ich michel päham kund euch daz, alz mir ist affenpare. Hogy ki volt az a Hans Mägest ? közelebbről nem állapítható meg. Karajan a költeményhez írt bevezetésében Harts Mägest-et neve hangzásánál fogva magyarnak tartja; egy későbbi, az említett kiadás tartalomlapjára tett jegyzete szerint meg épen a melki krónikában 2) 1474-ben előforduló »Joannes de Megies, alias de Septemcastris« melki benczéssel azonosítja.3) Schuller J. K. erdélyi szásznak tartja, a mi nem lehetetlen, de fejtegetéséből épen nem következik szükségképen, a mint bizonyítása végén maga is bevallja.4) Schüller fejtegetése alapján Teutsch D. Gr.5) már bizonyosnak tartja, hogy Mägest szász ember volt, pedig mint magyar, különösen mint erdélyi magyar is tudhatott Mägest németül és ismerhette ép úgy mint a szász, Erdély alkotmányos viszonyait is, a menynyiben ezek az erdélyi bandériumok kiállításában, melyeket Beheim feltűnő pontossággal nevez meg, érvényesültek. Schullerrel szemben, azt hiszem, a valószínűség inkább Karajan (Zeitschr. für die öst. Gymnasien, 1871. évf. 99—100. 1.) Köhler : Die Schlachten bei Nicopoli und Varna. 1882. 38. 1. — Huber: Die Kriege zwischen Ungarn und den lürken 1440—1443. (Archiv f. öst. Gesch. 1886. 68. köt. 162. 1.) Kupelwieser : Die Kämpfe Ungarns mit den Osmanen bis zur Schlacht bei Mohács 1626. 1895. 68. 1. 14. jegyz. stb. ') Id. m. 7. 1. 2) Pez Jeromos kiad. I. к. 262. 1. 3) Ez a jegyzet, úgy látszik, kézirati bejegyzés volt Teleki példányában (v. ö. id. m. I. к. 445. 1. 7. jegyz.), mert a tőlem használt példányban erre nem tudtam akadni, pedig »ex bibliotheca Theodori Karajan« származik. (Jelenleg a Nemz. Muzeum könyvtára birtokában, P. 0. germ. 139. m. jelzéssel.) Medgyesi Jánossal különben Trausch K. is (Schriftsteller -Lexicon oder biographisch-literarische Denk-Blätter, 1868. II. к. 382— 385. 1.) azonosítja. ') Transsilvania. Neue Folge, 1862. 152—155. 1. 5) Y. ö. Archiv des Vereins f. Siebenbürg. Landeskunde. Neue Folge. XXI. k. 1887. 425. 1. u. a. Geschichte der Siebenhürger Sachsen, 3. kiad. I. к. 124 — 125. 1. és Alig. deutsche Biogr. XX. к. 59. 1.