Századok – 1902

Értekezések - PÓR ANTAL: Nagy Lajos király halálos betegsége 209

212 pór antal. felőle, hogy egyszerűen ugyan, de igazán és gondosan írta meg művét.1

) A poklosság Európában a kereszténység második évezrede kezdetével igen el volt terjedve; 1300 körűi volt legnagyobb elterjedése, azután lassan szűnedezett, mígnem a XVI-ik század vége felé megszűnt közép Európában. Hogy nálunk Magyarországon sem tartozott a ritkaságok közé, azt abból következtethetjük, hogy a szent Lázár lovagjai, mely egyházi rend a poklosok, a szegény lázárok ápolására keletkezett, nálunk szintén megtelepedett. A poklosság, a szegény emberek e kínos bőrbetegsége, az elégtelen, rossz táplálkozástól és tisztátalanságtól származott, de elragadhatott a jómóduakra is, a mi annál könnyebben esett meg, mivel e betegséget, melyben az istenfélő Jób és Lázár is szenvedett, a jó lelkek Isten kegyelmének s a megszenteslilés egyik eszközének tekintették, a miért a benne szenvedők ápolásával szívesen foglalkoztak.2) Egyébiránt a poklosságnak több válfaját különböztették meg a középkori orvosok, a laikusok pedig minden hosszasan tartó, undorító bőrbajt annak tekintettek. Lefolyása e fájdalmas betegségnek hol gyors, heves természetű, hol megszakításokkal hosszantartó volt, de mindkét esetben szellemi bágyadtság, lehangoltság, határozatlanság, erélytelenség. kapkodás, rendszertelenség előzte meg és járt nyomában.3

) És mert e lelki állapot Nagy Lajos királynál az ő történetírója, a küküllei főesperes jellemzésében, sőt a későbbi Dlugoss lengyel történetíró följegyzéseiben is megtalálható, ') A mit a Chronicon Regiense Nagy Lajos király haláláról ír, mindössze ennyi: »(1382) die II. (e helyett: 11.) Septembris moritar post longam leprae infirmitatem rex Ludovicus Hungarie. Hic obsedit gravi bello dominium Venetorum, et justus fuit et rectus in suo dominio.« (.Muratori : Rer. Italicar. Scriptores, XVIII. 89.) Megjegyzem még szerző hitelessége emelésére, hogy Kis Károly viselt dolgairól is jól van értesülve. 8) Szerzeteseknél sem volt ritka a poklosság. így rendeli a domonkos-rendiek 1246 évi közgyűlése: Fratres leprosi infra sui conventus septa seorsum ab aliis procurentur. Quod si ar(c)titudo loci illius, vei alia causa non permiserit, per provincialem ad conventum alium nostri ordinis transferantur. (Monum. ordinis Praedicator. hist. III. 34.) 3) Bőven értekezik e bajról és irodalmát is ismerteti Haeser : Gesch. der Medicin und der epidemischen Krankheiten, III. 70—89. 1. — Újabban a Természettudományi Közlöny-ben is jelent meg értekezés a poklosságról.