Századok – 1902
TÁRCZA - Folyóiratok - Budapesti Szemle - 186
186 TaRCZA. FOLYÓIRATOK. — ARMENIA. Tizenötödik évf. 1901. 7 —12. füzet. — E füzetek czikkei főleg négy buzgó iró tollából kerültek ki. Maga a szerkesztő Szongott Kristóf, ki csak nemrég fejezte be s bocsátotta közre három vaskos kötetben Szamosujvár monographiáját,1) az örménységet néprajzi tekintetből veszi vizsgálat alá. — Patrubány Lukács az У-ik század örmény íróit ismerteti, kik közt legnagyobb tekintélyre a Dáron tartománybeli Meszrob vagy Másdoczh tett szert, О találta fel az örmény és georgiai betűket, sőt a kaukázusi államok írásjeleit is ő készítette. — Kiszely Károly, az örmény összehasonlító nyelvészet szorgalmas búvára, egyik dolgozatában Örményország ókori .földrajzi elnevezéseiről értekezik, egy másik czikksorozatban pedig az újabbkori örmény nyelvhasonlítás történeti fejlődését ismerteti. — A negyedik derék munkatárs Molnár Antal, a magyar örmény-metropolis országgyűlési képviselője, kinek most nemrég történt elhunytával a hazai örménység anyagi és szellemi fejlődését igazán súlyos csapás érte. Molnár Antalnak igen nagy érdemei vannak az örmény kultura körűi, melynek oltárán tettel és tollal áldozott. Az Armeniának álig van oly füzete, melyben valamit ne olvashatnánk tőle. Az előttünk fekvő számokban egyszer a velenczei szent Lázái-szigeti örmény kolostort, másszor az erzerumi Szánászárián collegiumot írja le élénk tollal saját szemlélődése alapján, majd az örmény történeti irodalomról közöl vázlatos ismertetést. — BUDAPESTI SZEMLE. A m. tud. Akadémia megbízásából szerkeszti Gyulai Pál. CV—СVIII. kötet, 1901. január—deczember. 289-—300. szám. — Az évfolyamot a januári (289) számban Vámbéry Ármin czikke nyitja meg, melynek tárgya : Európa viszonya Khinálioz és az iszlám világhoz. A czikkíró összehasonlítást tesz az európai hatalmaknak Ázsia mohamedán országaihoz való eddigi viszonya és a legújabb khinai események közt ; ismerteti a boxer-mozgalmat, kutatja okait, s ezek arról győzik meg, hogy a mohamedán népekkel szemben követett módszer alkalmazásától Khinában is hasonló eredményeket várni nem lehet, sőt az a rokonszenv, melylyel az iszlám világ és Khina egymás iránt régtől fogva viseltetnek, egyszer e kettő egyesülésének veszedelmét idézheti elő Európa ellen. — Ltokon tárgygyal foglalkozik Marczali Henrik dolgozata, mely »Á térítés kezdetei Kelet-Ázsiában« cz. alatt a portugáliai jezsuita Xavér Ferencznek, az Indiák apostolának térítői működését (1542 —1552) ismerteti más régibb művek nyomán. — A februári (290) s befejezőleg a márcziusi (291) >) Olv. Századok, 1901. 561. 1.