Századok – 1902

Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: Forrástanulmányok Nagy Lajos és Velencze viszonya történetéhez - I. közl. 1

12 BAUMGARTEN' FKRENCZ. meg részletesen a magyar sereg 1345-iki vállalatáról; ennek hallgatását pedig esetleg tendentiosusnak tarthatnánk. Tény, hogy Yelencze egyezséget kötött a bánokkal és ez egyezséget igen előnyösnek tartotta,1

) de arról nem történik említés az okiratban, hogy vesztegetésnek köszönheti azt.2

) Sőt az egyezség, melyet a bánok Yelenczével kötöttek, — ha összegezzük, a mit az egyezség feltételeiről az okiratok gyér és elszórt adataiból megtudhatunk, — arra enged következtetnünk, hogy a bánok teljesítették kötelességüket ; kikötötték ugyanis, hogy Yelencze ne bántsa Lajos dalmát-horvát birtokait.3

) Más czélja pedig, mint a dalmát birtokok biztosítása, alig lehetett e sereg küldetésének, minthogy ily kis seregtől 4

) nem lehetett követelni, hogy a velenczei sereget megtámadja. Yelencze 1346 febr. 13-án elhatározta, hogy megnyeri a bosnya bán jóakaratát,5

) Ha igaz volna, a mit az Anonymus mond, erre már akkor nem volt szükség, hiszen szerinte a bán már 1345 novembere óta velenczei zsoldban állott. Ha a bánok hűtlenül jártak el, arról mindenekelőtt a királynak kellett volna értesülnie; ha máskép nem, mindenesetre a követ útján, kit a záraiak panaszukkal Lajoshoz indítottak.6

) Tényleg azonban semmi nyoma sincs annak, hogy a bánokat e gaztettükért a király megbüntette volna, sőt a következő évben ugyanezen főurak kíséretében indúl Yelencze ellen. Mindezek erős gyanút ébresztenek a Névtelen igazmondása ellen. Az egyezség, melyet a bánok kötöttek, igen előnyös volt Yelenczére és igen káros Zárára nézve. Yelencze félt a magyar sereg támadásától, Zára sokat remélt e sereg segítségétől, mert mindkettő túlbecsülte a haderőt. Igen közelfekvő gondolat, hogy zárai ember, ha» látja, hogy a magyar sereg beéri aránylag kevés eredménynyel, mely azonfelül Zárára nézve semmi haszonnal nem jár, és nem teljesíti a feladatot, •) Mon. Slav. II. 481. а) Szó sem lehet arról — a mit legújabban állítottak — (Nagy Lajos első' hadjárata Velencze ellen. Századok, 1900. 908 1.), hogy a signoria elismerését fejezte ki kapitányainak azért, hogy a magyar sereget megvesztegették és visszavonulásra bírták. Az illető oklevélben (Anjoukori dipl. Emi. II. 119.1. — Mon. Slav. II. 481.1.) a signoria csak előnyös megegyezésről beszél. ') Mon. Slav. II. 505. *) Morelli Névtelenje szertelen túlzással 10,ООО-re teszi számát. Monumenti Veneziani, VII. 1. «) Mon. Slav. II. 526. б) Obsidio Jadr. I. 28.