Századok – 1902

Történeti irodalom - Bodor István: A rimaszombati egyesült prot. főgymnasium története. Ism. Békefi Remig 168

168 TÖRTÉNETI IRODALOM. szaklapokban is sok szó esett már történeti olvasókönyvekben s egyébként való felhasználásukról, de komoly kísérletet alig tett még velők valaki, a mint hogy nem is igen tehetett, mert a népes osztályokban források olvastatására nem jut idő; annál kívánatosabb tehát, hogy a tanárok bővebben használják azokat előadásuk színezésére, mint eddig, a mire Grombos magyar Paulusa és Dékáni Einhardja már is önként kínálkozik. Még csak Paulus longobard szavaira nézve akarok annyit megjegyezni, hogy a 66-ik lapon felsorolt tizennégy szó magyarázatát, a mit Bruckner könyve (Die Sprache der Langobarden) amúgy is megkönnyít, kétségkívül minden olvasó szívesen fogadta volna; így a fordító is elkerüli, hogy a lopgobard alakjában fenmaradt szláv sculdatis szót (236. 1.) a vajdá-val vegye egyértelműnek, holott legjobban soltész-szal fordíthatta volna, a mint hogy Bruckner is (211. 1.) schult h eiss- nak fordítja. Egyébiránt ilyes kisebb kifogásokat akárki könnyen tehet oly könyvben, mely a gondosan összeállított név- és tárgymutató szerint körülbelől 1100 fogalmat kénytelen megmagyarázni. Hiányaira és tévedéseire valamivel bővebben azért emlékeztettem a fordítót, mert ezt egyetemi hallgató korában sem vette tőlem rossz néven, sőt, könyvét épen mint tanítványom volt szíves ajánlani nekem. Én örömmel fogadom ezt az ajánlást s velem együtt a közönség is a könyvet, melyet, ha valóban sikerűi megalapítania vele a Középkori Krónikások gyűjteményét, határozottan irodalmi nyereségnek mondhatunk. A tudományos becsű és külsőleg is csinosan kiállított munkát s vele az egész vállalatot a legmelegebben ajánljuk a történelem iránt érdeklődő közönség pártolásába. M árki Sándor. A rimaszombati egyesült protestáns fó'gymnasium története. Közli Bodor István igazgató. Rimaszombat, 1899. Rábely Miklós kny. 8-r. 248 1. Osi elv, hogy az iskola az egyház leánya. A Protestantismus is megszületése pillanatától mindig nagy gondot fordított az iskolára. A hol a hitújítás eszméi elterjedtek, nyomban létrejött, vagy a régiből átalakult az iskola is, hogy legyen az líj vallási eszméknek is veteményes kertje. így látjuk ezt Rimaszombatban is, a hol eleinte Luther és Kálvin követői együttesen éltek, mígnem a reformátusok 1560 körűi egyházukat szervezték. Az ekkor megalakult iskolát kétségkívül wittenbergi mintára rendezték be, mint akár a sárospatakiak