Századok – 1902
Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: Forrástanulmányok Nagy Lajos és Velencze viszonya történetéhez - I. közl. 1
4 BAUMGARTEN' FKRENCZ. méltatását kíséreljük meg, mellőzve mindazon részben nagyértékű kútfők részletes tárgyalását, melyek nemcsak ezen háborúról szólnak. OBSIDIONIS JADBENSIS LIBEI DUO. • ' A dalmácziai városokban sohasem vesztek ki egészen a római kultura nyomai. A római művészet és tudomány fejlődése itt is megszakadt, mint a hogy megszakadt — Olaszországot sem véve ki — egész Európában ; de a római kultura hatása és eredménye észlelhető a városok municipális szervezetének kifejlődésében és megmaradásában, a lakosok politikai szellemében és műveltségében.1 ) E városok önállóságukat bizonyos mértékben fen tudták tartani századokon keresztül a horvát királyok, a magyar királyok, sőt némileg Yelenczével szemben is. Minthogy a dalmát városok bizonyos önállósággal bírtak, a politikai kérdések közelebb érintették és jobban érdekelték őket és lakosaikat, mint más középkori városokat. Ennélfogva élénk politikai érdeklődés és szellem fejlődött ki ezen városokban, mely a középkori olasz városok életére emlékeztet. Mint Olaszországban, úgy itt is a városok közt ellenszenv vagy barátság fejlődött ki, a mi csak ott történhetik meg, a hol a városok nincsenek teljes szigorral egy közös hatalom alá rendelve, hanem egymásban politikai versenytársakat láthatnak és látnak. Ha egy testületnek vagy politikai szervezetnek külön sajátlagos kérdések megoldásán kell fáradoznia, azon szervezetben külön műveltségnek kell kifejlődni, mely kezdetben a szükségesből indulva, csak a szükségesre terjeszkedik ki, idővel azonban a műveltség más ágaira is rányomja bélyegét és így külön helyi kultura fejlődik nála. A dalmát városokban ily sajátlagos helyi kultura virágzott. Ennek tanulmányozása reánk magyarokra nézve két okból érdekes : először mivel egy sok századon keresztül Magyarország részét képező népelem műveltségéről van szó, másodszor mivel jogunk van feltenni, hogy ezen városok kulturája hatást gyakorolt a szoros közjogi kapcsolatban lévő Magyarország kultúrájának fejlődésére, és a mindig némi tartózkodással és idegenkedéssel fogadott német kulturával szemben olasz kultura terjedésének nyitott utat. *) Olv. erre vonatkozólag Marczali Henrik munkáját : Dalmáczia és az Árpádok. (Értekezések a tört. tudományok köréből, XVII. köt. 5. sz.)
