Századok – 1901
Értekezések - GYŐRY TIBOR: Momentumok a magyar orvosi történetből 45
46 GYŐR Y TIBOR. A hun népgyógyászatig, helyesebben : ősi mythologiánkig visszamenve, említsük meg röviden a Csaba íre füvét, mely Beythe István és Pápai Páriz szerint a pimpinella saxifraga volt.1 ) Ezzel gyógyította Attila lia, Csaba királyfi, összes sebesültjeit. Szent László füve (herba Sancti Ladislai) Beythe és Szikszai szerint a gentiana cruciata (körösztös fű) volt. Szikszai Fabricius 1590-ben ezt írja róla: »Saneti Ladislai regis tempore gravissima peste universam Ungariam afflictam aj unt. Eum precibus a deo obtinuisse, ut quaincunque stirpem sagitta in altum emissa feriret. utilem eam ad hanc luem curandam praestaret. Hanc in cruciatam descendisse perhibent, qua subditos a pestis contagio liberavit.«2) Pápai Páriz ezt mondja : »ama kék virágú Szent László fű, mellyet Gentiana minornak hínak.« Más helyen gentiana maior-nak mondja.: l ) * ' * A mysticismus szülötte a Chronicon Metticense egy érdekes adata, mely így szól : »Meg kell még emlékeznem a magyar királyok kiválóságáról is. A mint t. i. Anglia, Arragonia és Erancziaország királyainak azt a képességet tulajdonítják, hogy daganatokat meggyógyítanak, de sőt Franczia- és Angolország királyai isteni kegyelem folytán gyűrűikkel, melyeket megáldanak, a pestist is elzavarni képesek, és a spanyol királyok az ördögmegszállta ember-eket meg tudják gyógyítani, így a magyar királyok azon képesség birtokában vannak, hogy a mérgezetteket a kereszt testretételével meggyógyítják.« * * * Ezek után emlékezzünk II. Endre és neje Gertrud leányáról, Szent, Erzsébet-ről, a kit csaknem mindig és mindenütt - érthető okokból a francziákat kivéve — thüringiai Szent Erzsébet néven neveznek, holott a nő származását természetszerűleg szülői háza után szokás emlegetni. J) Pimpinella germana saxifraga Chaba íre h. e. Chabae emplastrum. (Beythe István : Stirpinm nomenclator pannonicus. Antwerpiae, 1584.) — P. Páriz Ferencz: Pax corporis. Kolozsvár, 1690. 262. 1. 2) »Szent László király idejében, a mint mondják, egész Magyarországban a legsúlyosabb döghalál pusztított. A király fohászára az úristen megengedte, hogy a mely fűre magasba lőtt nyila leesnék, az a nyavalyának gyógyítására hathatóssá legyen. Azt tartják, hogy a körösztös fűre szállott le, melylyel a dögvész ragályától meggyógyította a beiéesetteket.« Szikszai Fabricius Balázs: Nomenclature sen Dictionarium Latino-IJngarieum, 1590. A m. tud. Akadémiai Értesítő 1847. 329. lapján álló adatok szerint közli a M. Nyelvtörténeti Szótár. 3) P. Páriz: Pax corporis, 1759-iki kiadás: 21. és 389. 1.
