Századok – 1901

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Szent István megkoronázása 869

878 KARÁCSONYI JÁNOS. Még két, e tárgyra vonatkozó kérdéssel lesz czélszerű foglalkoznunk. Az egyik az, van-e valami összefüggés Szent István megkoronázása és a lengyel király koronázása között ? Tudvalevőleg a Hartvik-féle legenda bővítése és az ennek nyomán induló XII—XIY. századbeli krónikások úgy tüntetik föl a dolgot, mintha a lengyel herczeg előbb tett volna lépéseket arra, hogy a pápától koronát nyerjen, mint István. Azonban az elbeszélésben található öreg hibák, tévedések miatt, s kivált mióta az úgynevezett Szilveszter-bulla hamis volta kitűnt, a lengyel herczegtől 1000-ben Rómába küldött követséget mesénél egyébnek nem lehet tartanunk. Ezzel némileg összefüggő s a magyar történetíróktól is ') elfogadott vélemény az, hogy III. Ottó 999 végén, gneseni zarándoklata alkalmával. Bogyoszló (Boleslav) lengyel herczeget megkoronázta, a maga koronáját tévén fejére, s így német hűbéressé tette. Csakhogy ez a vélemény az egykorú kútforrásokból nem igazolható s azért a német történetírás régen elvetette.2) Ε szerint Bogyoszló 1001 előtt sem Rómába nem küldött koronáért, sem a német császártól nem kapott koronát. Ennélfogva Szent István követsége Kómába s a koronának a pápától való kérése önálló, eredeti gondolat volt, Bogvoszlónak ( Boleslavnak ) 1003-iki hasonló szándékú követsége pedig csak mása annak. A magyar korona megszerzése tehát (épen ellenkezőleg a XII- XIV. századi krónikások és az őket szó nélkül fölhasználó történetírók véleményével) eredeti, nem Lengyelországban, hanem hazánkban termett hatalmas politikai mű, a lengyel ilynemű törekvés pedig utánzat. A második kérdés az, vájjon az éven kívül meg lehet-e pontosan határozni azt a hónapot és napot is, melyen Szent István megkoronáztatott ? Pontosan és teljes biztossággal nem. De a föntebb elősorolt tizenegy tanú közül az elsőnek és harmadiknak vallo') Pl. Horváth Mihály : A kereszténység első százada Magyarországon, 142. s) Hirsch id. m. I. 501—502.