Századok – 1901

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Szent István király intelmei 922

970 BÉKEFI BEMIG. részint tartalmilag. .Tói ismerte a Szentírást, a melynek főbb helyei, sőt kifejezései is visszahangzottak lelkében, s a mint szüksége volt rájok, tetszése szerint rendelkezett velők. 2. Sokat kölcsönzött a frank királyok Capitularéiból. Ismeretes volt előtte a Capitularék tartalma, gondolatköre, beosztása, iránya és jelleme. Mintát látott és talált bennök. midőn a trónörökös részére utasítást készített. 3. Forrása volt ezeken kívül még a középkor közhasználatú encyklopaediája, vagyis Sevillai Izidor »Etymologiae« czímű munkája, továbbá a toledói zsinat. (671) határozatai, a szent mise Credo-ja és Praefatio-ja, a Hiszekegy és szent Athanasius Symbolurna. Ezen forrásokból —, miként a föntebbi részletes egybevetés mutatja — Szent István intelmeinek legnagyobb részét össze lehet állítani vagy szószerinti szövegben, vagy csak tartalmilag és a gondolatok szempontjából. Más szóval : Szent István intelmeinek forrásait a fönti idézetekben kiderítettem. IV. SZENT ISTVÁN INTELMEINEK HITELESSÉGE, KORA ÉS JOGI TERMÉSZETE. A tudomány gyanakodása Szent István intelmeit sem kímélte meg. De ha a mű hitelét kikezdte is, értékét nem rontotta meg. Mert nyilatkozatra bírta a kritikát, mely most a tudomány fegyverével vívja ki az Intelmek igazát. Hngel-nek szemet szúr az, hogy Szent István az intelmekben erős szavakkal óvja fiát a Szentháromság tagadóitól.1

) Pedig ilyenek — mondja Engel — a nyugati egyházban csak a ΧΙ-ik század végén és a XII-ik században lépnek föl egyes scholastikusok megjelenésével.3) Ezen megjegyzés semmit sem nyom a latban. Mert föntebb már kimutattam, hogy az intelmeknek ez a helye a szent misének Credo-jából, a Hiszekegy-bői és szent Athanasius Symbolumából való s ezenkívül ben van a VIII. és IX. ') Szent István Intelmei, I. fej. 4, 5. és 6. §. 2) Engel : Gesch. des Ung. Reichs, I. 133. 1.