Századok – 1901

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Szent István király intelmei 922

SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI. A tudományos irodalomban sok szó esett már Szent István király intelmei-röl. Keresték e műnek forrásait, nyilatkoztak hitelességéről, vitatkoztak jogi természetéről és találgatták a szerzőjét. S az eredmény az, hogy ezen kérdések ma még nyiltau és megoldatlanul állanak előttünk s várják a feleletet a tudomány embereitől. Most, a magyar királyság és kereszténység kilenczszázados évfordulóján, nemcsak tudományos feladat, hanem hazafias kötelesség és a kegyelet dolga is egyúttal, hogy a feleletet ezen kérdésekre megadjuk. Mielőtt ezt megtenném, bemutatom az Intelmek kéziratait, kiadásait, fordításait és tartalmát. I. SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEINEK KÉZIRATAI, KIADÁSAI ÉS FORDÍTÁSAI. KÉZIRATAI : Az Intelmek két legrégibb kéziratát a bécsi udvari könyvtár őrzi. Az egyik a Thuróczi codex-ben van meg, mely a XV-ik századból való, ezen jelzettel: Cod. chart, sa.ec. XV. nr. 3455. A mádik megtalálható az Ilosvai codexben, mely XVI-ik századi eredetű, ezen jelzettel: Cod. chart. saec. XVI. nr. 8496. KIADÁSAI : Zsámboki (Sainbucus) kiadta Bonpnius »Remin Ungaricarum Decades« cz. műve 1581 és 1606 évi kiadásának függelékében, ilyen általános czím alatt: »Decretoruni seu articulorum aliquot priscorum Ungaiiae regum .... ad contextum Bonfinii illustrandum forique Pannoniéi usum necessariorum liber.« —· Batthyány Iynácz »Leges ecclesiasticae«