Századok – 1901

Tárcza - Szláv történeti szemle - 855

TÁRCZA. 867 tikával meg geometriával. A stájer rendek támogatásával 1676-ban kezdett dolgozni művén, melyen haláláig (1695) dolgozott. A mű első része 1681-ben, második része 1700-ban jelent meg: egy-egy teljes példány van belőle a bécsi udvari könyvtárban, a Johanneumban és a gráczi egyetemi könyvtárban. 14. Laszowski Emil: Péter és György korbáviai grófok pecsétje 1492-ből. (63. 1.) A délszláv akadémia levéltárában van Károly korbáviai grófnak egy 1492-ben kiadott oklevele, melynek pecsétje nagy érdekességű. Közepén három falevél alakú mező (dreipass) látható, kettő felfelé, egy lefelé álló ; az alsóban három vízszintes vonal, a felsőkben egy jobbra fordult és repülni készülő lúd, fején és nyaka körűi egy-egy koronával. Ez a Guszics nembeli korbáviai grófok czimere. Guszics = lúd, fiatal gunár. A czímer körül glagol betűkkel e felírás áll : Petr i Juri Knzi Krbavski. Klaics »A Guszics nemzetségből való korbáviai grófok genealógiája« czímű művében (Had, 134. köt.) csak egy Guszics Pétert említ (1402 —1411), míg György több is van. A Surminféle Acta croatica 337. 1. olvasható adat szerint Miklós, Péter és György korbáviai grófok egy malmot adományoznak Utisenics Ferencznek 1489 márcz. 28-án. Ezek nem fordulnak elő Klaics munkájában s így valószínűleg valamely oldalágnak tagjai, mely a főágtól korán elszakadt. Károly gróf az említett 1492-iki oklevélben valószínűleg ezeknek az oldalágbeli atyafiaknak pecsétjét használta. MARGALITS EDE. II. MITTHEILUNGEN DER SEV6ENKO-GESELLSCHAFT X) DER WISSENSCHAFTEN" IN LEMBERG. (3anHCKH NAYNOBORO TOBAPWCTBA IMCHH lileBqeHKa.) Szerk. Hrusevszky Mihály. IX. évf. 1900. I. II. (33. 34.) szám. Az első számban maga a szerkesztő közöl érdekes tanulmányt a turkai (Galiczia) kerületben felfedezett bronz-korszakbeli fegyverzetekről. Rámutat arra. hogy az archaeologiai kutatás terén Galiczia és Bukovina földje még teljesen kiaknázatlan s maga a régészeti tudomány alig hogy kezdetét éli a ruthén tudósok között. Hrusevszkynek is idegen forrásokat és munkákat kellett áttanulmányoznia, hogy a bronz-kori leletek meghatározásánál Ítéletében ne tévedjen. Különösen hasznára fordította Hampel Józsefnek a magyarországi bronz-kori emlékekről írt alapvető munkáját, melynek Liptó, Bereg. Ung, Zemplén, Szepes. Sáros és Abauj vármegyékre vonatkozó része volt fő útbaigazítója. — Ugyanazon szám') A Sevcsenko-távsaságról olv. Századok, 1901. 747 és köv. 11.