Századok – 1901
Tárcza - Vegyes közlések - Wertheimer Ede székfoglaló értekezése Magyarország és II. Frigyes Vilmos porosz király viszonyáról 848
848 TÁRCZA. mint bármi foszlány, mely a Hunyadiak messze Európára kiható fényes szereplésének egy sugarát őrzi. Az értekező az egész beszédet magyarra is lefordította.1 ) A második osztály okt. 14-iki ülésén Wertheimer Ede levelező tag székfoglaló értekezését hallgattuk, a ki »Magyarország és II. Frigyes Vilmos porosz király« czímű tanulmányában a porosz királyi levéltárból szerzett adatokkal azt a forrongó mozgalmat világítá meg igen érdekesen, melyet Magyarországon II. Frigyes Vilmos szított II. József császár ellen. Az elégületlenség II. József kormányzatával, az elkeseredés alkotmányellenes intézkedései miatt sokkal általánosabb volt és mélyebben gyökerezett, mint eddig hittük ; az a forradalmi szellem, melyet Fekete gróf, Orczy, Vécsey, Semsey, Sztáray s egy Beck nevű nemes terjesztettek, nem csupán II. József reformjai, hanem a dynastia ellen is irányult. A porosz királynak, ki a Habsburgok rovására terjeszkedni akart, kapóra jött a magyarok elégületlensége s bécsi követe útján érintkezésbe lépett velők. Azt írta a követnek : nem jelöl királyt a magyaroknak, de azt megkívánja, hogy Habsburgot ne válaszszanak. A konstantinápolyi porosz követ is szakadatlanúl az osztrák dynastia ellen dolgozott s azzal biztatta királyát, hogy a török nem fogja gátolni Magyarország elszakadását a Habsburgoktól. Berlinben úgy voltak informálva, hogy Magyarországnak már csak vezérre van szüksége, a ki a kitörő forradalom élére álljon. Frigyes Vilmos garancziát igért a magyaroknak, s jóllehet bécsi követe arra intette, ne bízzék túlságosan, mert a magyar a békés időkben sokat vesztett régi energiájából, meg is szokta már, hogy alkotmánya írott malaszt legyen, a mágnások nagy része az udvarhoz vonzódik, a parasztság pedig épen a császár reformjaitól várja sorsa javulását, — mindazáltal azt izente az elégületleneknek, hogy legyenek készen, 1790 tavaszán megindítja a háborút II. József ellen. Össze is vonta csapatait Sziléziában ; de e közben József minden sérelmes rendeletét visszavonta s nemsokára meghalt, Frigyes Vilmos pedig, a mint az új császárral békét köthetett, elfelejtette Magyarországot s többé nem törődött a magyarokkal. -— Az ülés további folyamán Békefi Bemig levelező tag »A bolognai jogi egyetem XIV. századi statútumai« czímű dolgozatát olvasta fel. A bolognai jogi egyetem 1347-iki statutumát a pozsonyi káptalan könyvtára őrzi kéziratban. A statutum azon különös alkalomból jött létre, hogy a bolognai egyetem rectora és hallgatói Bolognából kiköltöztek, mert a város· az egyetemi hallgatókra szigorú rendszabályokat alkotott. A statutumot Andreae János híres kanonista készítette ') Olv. Irodalomtört. Közlemények, 1901. 299. 1.
