Századok – 1901

Történeti irodalom - Cultru; Prosper: De colonia in insulam Delphinam vulgo Madagascar a barone M. A. de Benyovszky deducta. Ism. Kont Ignácz 839

• TÖRTÉNETI IRODALOM. 839 A bevezetésben több jellemző apróság van elmondva amaz idők történetéből, mikor Baldacci báró iratait a napló írója több társával együtt felhányta, azok közt compromittáló iratokat talált, és lia a volt erdélyi fővezér ezt rossz szemmel nézte is, különös büntetésben őt nem részesítette. Szigethy István mint Beöthy Algernon nevelője jutott érintkezésbe Beöthy Ödönékkel. A menekülés előmozdítására Beöthy Ödönné, Csanády Lujza szólította fel őt. így került el Csanád megyébe, a hol Kaszaperen Lukács Antalnál tartózkodott Beöthy Ödön. Szigethy időközben Debreczenben a kir. biztosnál ütlevelet szerzett Somogy megyébe, és így Beöthy Ödönt Szabadi Balázs név alatt mint kocsisát szerepeltette. Tüzetesen, kellő részletezéssel van leírva a füzetkében, mint kóboroltak túl a Dunán Szigethy ismerőseinél Szigetvárt, Nemeskéren, Csurgón, míg végre Kazinczy Viktor útlevelet hozott Bécsből, és Beöthy levetette a kocsis szűrt, hogy felcserélje azt a fourir-ruhával. Megesett ekkor vele, hogy az Ostdeutsche Posí-ban azt olvashatta, hogy »Graf Edmund Beöthy« fogva van s a Neugebäude-ban várja méltó büntetését, a kötél általi halált. így könnyen sikerült Győrből Bécsbe, majd onnan postakocsin a bajor határ felé és innen Párisba menekülnie. Szigethy mindezt a naplóiró pongyolaságával mondja el. Ha jól tudjuk, Hegyesi Márton »Bihar vármegye 1848/49-ben« czímű könyvében is elmond ezekről egyet és mást. De azért Szigethy följegyzéseinek közrebocsátása nem volt érdektelen; sőt kívánatos volna, ha más még élő régi honvédeink is közzétennék emlékeiket, feljegyzéseiket, hogy mennél kimerítőbben ismerhetnok meg ama nagy idők történetét. N. L. De colonia in insulam Delphinam vidgo Madagascar a harone M. A. de Benyovszky deducta. Thesim facultati litterarum Parisiensi proponebat Prosper Cultru, eiusdem facultatis nuper alumnus. Paris, 1901. Hachette és társai. Nagy 8-r. 112 1. A Sorbonne-on már egy század óta az a szokás, hogy a docteur ès lettres gradus elnyerésére, a mely ott egyetemi tanszékre való qualiűcatiót jelent, a nagyobb terjedelmű és önálló kutatásokon alapuló franczia thesis mellett egy latin nyelvűt is be kell mutatni nyomtatásban, melynek vitatkozása ép oly beható mint a francziáé. Cultru, kinek Dupleix-ről írt munkája e franczia colonisator szerepét új világításban mutatja be, a ministère des colonies archívumában őrzött okiratok