Századok – 1901

Tárcza - Vegyes közlések - Békefi Remig értekezése a rabszolgaságról Magyarországon az Árpádok alatt 77

TÁRCZA. 77 kapnak 2000 frtot, a 4000 forint biztosítékául pedig megkapják az ikusi kerületet. Ε levél az időközt, melyben a kinevezés történt, kilencz napra (1439. szept. 18—27.) szállítja le. — Tekintve már most, hogy e levél »de commissione domine regine ex deliberatione baronuui« kelt, a mi némi tanácskozásra utal, tekintve, hogy 1439 szept. 18 — 25-ik napjain a magyar sereg s vele a király is visszavonulóban volt és csak Futakon állapodott meg három napra, szept. 26—28-án, 2) aligha tévedünk, ha Hunyadi János kinevezését 1439 szept. 27-re teszszük s azt állítjuk, hogy egy napon nevezték bánná s bízták meg ezzel összefüggőleg az alduna-menti várak további őrzésével is. KARÁCSONYI JÁNOS. VEGYES KÖZLÉSEK. -— A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA második osztálya decz. 10-én tartotta a mult esztendőben utolsó ülését, melynek egyetlen tárgya volt Beließ Rémig levelező tag értekezése : A rab­szolgaság Magyarországon az Árpádok alatt. Az értekező elmondta, hogy őseinknek már a honfoglalás előtt voltak rabszolgáik, a kiket Karkh kikötőbe vittek s a rumiaknak (görögöknek) adtak el byzanczi aranyszövetekért, színes gyapjú szőnyegekért és egyéb árukért. A honfoglalás és a külföldi kalandozások idején is számos fogolyra tettek szert, a kik azután szintén rabszolgáikká lettek. A rabszolgaság mint intézmény, ókori örökségül maradt a középkorra. A keresztyén felfogással, mely minden embernek közös származását és Krisztus által való közös megváltását, ennél­fogva egyenlőségét hirdeti, a rabszolgatartás nem volt ugyan megegyeztethető, de társadalmi s — tegyük hozzá — főleg gazdasági okok miatt az egyház sem vihette keresztül az összes rabszolgák szabadon bocsátását. Ezért legközelebbi czélúl csak a keresztjéének felszabadítását tűzte ki, pogány rabszolgák tartását megengedte. Ily viszonyok között Szent István sem rendelhette el, hogy a rabszolgákat szabadítsák fel, sőt büntető törvényekkel állott őrt. nehogy a felszabadítás mások tulajdonjogának sérelmé­vel történjék ; de másfelől védelemben részesíté a törvényesen felszabadítottakat, s e részben maga járt jó példával elől. A fel­szabadítás Szent László alatt tanuk jelenlétében, a XIII-ik század­ban a káptalan előtt ment végbe. Arra nem volt tekintet, hogy a férj elszakad feleségétől, esetleg gyermekeitől. Megtörtént, hogy az apa rabszolga maradt, míg gyermekei már szabadokká lettek. *) Pesty : Krassó m. tört. III. 370—371. 1. ·) Csánki : Magyarország tört. földrajza, II. 140. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom