Századok – 1901

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - III. bef. közl. 774

F0RGÁCI1 FERENCZ A BÍBOROS. 811 ÍIZ ő occasióját elhagyja, mikor birodalmát öregbítheti ? Eddig, miulta az ő országa tartott, soha semmit hátra nem hagyott az foglalásban, az kihez hozzá fért; most Bethlen uram mutattatja meg neki régi szokását. Szegény nyomorult Sarmasági, micsodát tart ő békességnek, ha sok kereszténnel egy esztendeig megválthatja megmaradását hazájának, azután az pogány patrónus et defensor többet kér, azt is oda kell adni, annak utánna mind oda leszen. Az mi magyar uraink is mind ezen pórászon folynak, ők is falsam quietem optant, hazájoknak ótalmára semmit nem cselekesznek. Bizony, ha az fejedelemnek volnék, semmi tractára nem mennék az török kint levén, mert ha keresztén Bethlen, tractállyon csak keresztényekvei, ne török mellett«. . . ,1) Az a panasz, melyet Forgách bátyja előtt felvet, hogy a magyar urak is »egy pórászon folynak«, az 1604 júliusában tartott, de az udvar szándékának meg nem felelőleg végződött linczi gyíílés hatása alatt tört ki belőle. Az udvar ugyanis itt azt a kérdést vetette föl, hogy a török követelései ellenére is föntartsák-e Erdélylyel a békét, vagy sem? Azonban mind az osztrák rendek, mind a pozsonyi országgyűlés küldötteiként megjelent magyarok a liarcz elkerülése mellett voltak. Az udvar tehát Bethlennek itt megjelent követeit azzal küldte vissza, hogy Mátyás rövidesen biztosokat küld, kik az alkudozás elejtett fonalát újra fölvegyék. Bethlen, mint már a töröktől megerősített fejedelem, az udvar ígéretében bízva, Váradra biztosokat küldött. Mátyás emberei azonban nem jelentek meg. Az udvar, a mint különben Forgách leveléből is megtetszik, meglehetősen téves fogalmakkal bírt Bethlen felől. Nem ismerte azt az erőt, tehetséget, ügyességet, mely benne lakott; nem tudta fölfogni Bethlen látszólagos tehetetlenségét, melyet, míg ügyesen meg nem szilárdítá állását, mutatott; óvatos politikáját tehetetlenségre magyarázták, pedig csak az önuralom nehéz mesterségét gyakorolta Bethlen ezen alkudozások folyamán. Most is azért nem küldött az udvar követeket Váradra, mert azt hitte, hogy már kellő előkészületek történtek Bethlen megbuktatására. A tervezgetések egyik főmozgatója Kendy István volt, a ki, ámbár Bethlen kegyeibe fogadta, a lippai viszály alatt Mátyáshoz pártolt s Forgách Zsigmonddal és Dóczyval szövögeté a tervet. Arra számítottak, hogy Bethlennek, ha támadják, csak úgy lesz ereje, ha a hajdúságra támaszkodhatik. Ezektől tehát meg kell fosztani Bethlent. Az udvarnak azonban nincs elég ") Forgách levele a Nemz. Muzeumban.