Századok – 1901

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - III. bef. közl. 774

F0RGÁCI1 FERENCZ A BÍBOROS. 807 liozza őket. Forgách ugyan maga sem mulasztott el semmit, hogy Nagyszombatban líj erőre kapjon a katholikus hitélet, a mit a szent Miklós templomában levő Mária-congregatió támogatásával is igyekezett előmozdítani,1

) azonban ügy látta, hogy több eredményt érhetne el egy jezsuita kolostor, mely a vallásos élet ápolásával, fölélesztésével s az ifjúság nevelésével foglalkoznék. De a jezsuiták megtelepítésének az az akadálya volt, hogy nem tudott nekik más helyet adni, mint a ker. sz. Jánosról nevezett zárdát, mely azonban más szerzet kezében volt, melyet önhatalmúlag nem távolíthatott el kolostorából. A klarissák áttelepítéséhez első sorban a pápa beleegyezését kellett megnyerni. Kezdetben arra gondolt, hogy maga megy Rómába az ügynek elintézésére, de a politikai viszonyok 1613 vége felé már ismét úgy alakultak, hogy föl kellett hagyni ezzel a szándékával.2

) Nagyszombatban maradt tehát s maga helyett 1614 végén Pázmány Pétert küldötte Rómába. Pázmány, ki a királytól is, Khlesltől is kapott iratokat, decz. végén már Rómában volt, csakhamar megjelent a pápa előtt, ki decz. 27-én Forgáchhoz intézett brevejében már tudatta a bíborossal, hogy küldöttjét fogadta s kivánatait kedvezően intézi el. Az ügyet gyorsan le kellett bonyolítani, mert alig érkezett oda Pázmány, már a katholikus főurak levelei mennek a pápához és sürgetik, bocsássa vissza Pázmányt, kire az országban nagy szükség van. V. Pál pápa teljesíté az urak kérését s 1615 jan. 5-én újra fogadta Pázmányt. Ezen alkalommal Pázmány Forgách Zsigmond számára is kieszközölte azt az engedményt, hogy némely birtokában levő egyházi javadalmat továbbra is bírhasson. Ugyanekkor a pápa ismételten beleegyezését adta Forgách kívánságába. Pázmány kora tavaszszal teljes eredménynyel érkezett haza Forgáchhoz.3) ') Megírta ennek történetét is »Nagy Boldogasszony congregatiójának eredete Nagyszombatban« ozímen, s szabályokat is szerkesztett számára »Regulái avagy rendtartási Nagyszombat városában levő Nagy Boldogasszony congregatiójának a szent Miklós templomában« czím alatt, mely munkái halála után nyomtatásban is megjelentek. Az első 1710-ben jelent meg Nagyszombatban, a másik 311 nyolczadrétű lapterjedelemben ugyanott 1745-ben. Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái, VI. 632. 1. ·) Bellarmin 1614 febr. 26-iki levelében emliti. Id. h. Épist. CVIII. 156—157. 11. Még 1613 decz. 28-án is Nagyszombatból rendezi a rozsnyóbányai tanácsban támadt zavarokat. Bendelete Mikuliknál : Kisvárosi élet, 263—264. 11. 3) Fraknói id. m. I. 137. és III. 337. 1. 1. jegyzet. Az időrendet épen ezen adatok alapján kissé pontosabbra szorítom.