Századok – 1901
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - III. bef. közl. 774
F0RGÁCI1 FERENCZ A BÍBOROS. 805 táján alig néhány száz emberrel Váradra futott. Innen újabb kísérleteket tett, hogy segítséghez jusson, azonban hiába. Csak az a hír bírta végre a segítség megadásának gondolatára az udvart, hogy Báthory azt emlegette, átadja Váradot a töröknek, ha segély nem jő, csakhogy Bethlen kezébe ne jusson. Nem is Báthory segítése, hanem Várad biztosítása a czél, midőn Forgách Zsigmond rakamazi táborából Abaffy Miklós tokaji kapitányt 2000 emberrel Váradra küldi; hiszen már az erdélyiek is kérték, ue adjanak Báthory Gábornak segítséget. A segítség annyit ért Báthorynak, mint az ellenség, sőt veszedelmesebbé vált reá. Mivel Báthory azt emlegette, hogy Váradot a török kezébe fogja adni, Abaffy okt. 27-én lelövette. Ezzel Bethleu a helyzet ura lett. A hír ismét Forgách Ferencznek, ki ekkor még Tavarnokon van, de csakhamar Tapolcsánba megy,1 ) kezét keresi a gyilkosságban. Könnyelműbb váddal még alig illették, mint ezzel. Tisztán politikai gyilkosság volt az, melyet Géczy elkövetett, de Abaffy nem tudott hasznára fordítani, mert Várad mégsem maradt Mátyás birtokában.2 ) XII. Forgácli a, jezsuiták új betelepítésére törekszik. Nagyszombatot szánja nekik. A vallásügy Nagyszombatban. Mária-congregatió. Forgách irodalmi művei. Maga akar Kómába menni, de a viszonyok nem engedik. Pázmányt küldi. Pázmány teljes eredménynyel oldja meg a kérdést. Forgách a jezsuitákat bevezeti s megveti az alapot Pázmány egyeteméhez. Forgách az erdélyi ügyek átalakulása közben már új eszmével foglalkozik. Az a gondolat foglalkoztatja, miként tudná a jezsuitákat biztos alapon Magyarországba hozni. A bécsi békekötés pontjai közé felvétetvén, hogy a jezsuitáknak Magyarországon birtokaik nem lehetnek s ezt az 1608-iki törvények is megerősítvén, a jezsuitákra nézve lehetetlenné vált, hogy nagyobb számban állandóan itt tartózkodjanak s kiterjedtebb működést fejtsenek ki. Forgách, ki legjobban tudta méltányolni, mily előnyös a *) 1613 nov. 6-án innen tudósítja egészen sajátkezű levelében Borghese bíborost az erdélyi ügyekről és Báthoryról. Eredetije a vatikáni ltban : Nunt. Germ. 114. I. f., 313—315., hol a hibás kötés miatt a levélnek a vége került előre. 2) Katona : Hist. Crit. XXIX. 406 és köv. 11. Mikó művének folytatása Biró Sámueltől, 225 és köv. 11. Az erdélyiek kérelme : Erd. Országgy. Emi. VI. 343—346. 11. Angyali d. m. 104 és köv. 11. Szilágyi id. m. 107 és köv. 11. Ipolyi id. m. 106. 1. érinti ezt a vádat, mely ellen Pázmánynak is védenie kellett Forgáchot. A gyilkosság leírása Szilágyinál : Báthory Gábor, 284—286. 11.