Századok – 1901
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - III. bef. közl. 774
798 SÖRÖS P0NGRÁCZ. fiává. »A megtorlás kegyetlensége még azoknak sem tetszett, kik különben egyetértettek Báthoryval a megbukott mozgalom kihasználásában.« Az elégületlenség Magyarországra is átterjedt, annál inkább, mert a rendek is vallási kérdéssé tették az összeesküvést. Azon az alapon, hogy a katholikus papok is »e praktikába misceálták magukat és alattomban azt foveálták«, megújították az 1588-iki medgyesi határozatot, mely a jezsuitákat kitiltotta az országból és a szerzetes rendek kolostorait eltörölte, s a katholikus vallásgyakorlat szabadságát szinte teljesen megsemmisítők, midőn csak annyit engedtek meg, hogy a főurak tarthatnak katholikus papokat.1) A Magyarországon támadt rossz hangulatot iparkodott Kendy, kinek sikerült menekülnie, a maga javára kihasználni. Érintkezésbe lépett mind Thurzóval, mind Forgách Zsigmonddal. Thurzó nem barátja ugyan Báthorynak, de mégis aggódik, nem lesz-e valami nagyobb baj, ha támadást intéznek Erdély ellen. Forgách ellenkezőleg kívánatosnak tartja a harczot. »Nekem úgy tetszik, írja a nádornak, szép dolog vóna ismég az régi mód szerint incorporálni Érdéit Magyarországgal, nem kelletnék mindenkor szentelt vízzel utánok járni.« Égyelőre az alkudozással tesz kísérletet Thurzó, mert kívánatosabbnak tartja, hogy Erdélyivel oly egyezség jöjjön létre, mely szerint Báthory a török elleni harczra is kötelezné magát, mint hogy magyar fegyvereket vigyenek Erdély ellen. Azonban ezen irányban minden törekvése eredménytelen maradt, s az udvarnál, hol Mátyás maga egyenesen az uralkodó ház, a németség ellenségének tartja a fondorkodó Báthoryt,2) mind jobban kialakúl az a gondolat, hogy egyezkedés helyett okosabb lenne megbuktatni Báthoryt. Báthory a helyett, hogy a már meglévő zavarokat igyekeznék lecsilapítani, újabb zavarokat, bonyodalmakat támaszt. Az oláh és moldvai vajdákat akarja főségének elismerésére kényszeríteni, hogy megvalósíthassa régi tervét, Lengyelország megszerzését, s ezenközben maga ellen ingerli a szászokat, kiket az erdélyi bujdosókkal, Mátyással, a lengyel királylyal és Radul oláh vajdával való czimboráskodásról vádol s ezért kegyetlenül kifosztja őket. Radul oláh vajda ellen intézett támadásával pedig megingatja a török barátságát; a porta közbelépése megakadályozza, hogy Oláhországból Moldva- és Lengyelország ellen ne mehessen, »mert megfenyegette a porta, ') Szilágyi: Erd. Országgy. Emi. VI. 170 és köv. 11. 2) Mátyás maga említi 1611 aug.-28-iki levelében. Brüsszeli Okmt. IV. 45. 1.