Századok – 1901

Történeti irodalom - Dany; Charles: Les idées politiques et l’esprit public en Pologne á la fin du XVIII. siécle. Ism. Kont Ignácz 750

736 TÖRTÉNETI IRODALOM. 751 éves országgyűlésre, (1788—1791) vonatkozó okiratoknak és monographiáknak. Ok is arra iparkodtak, a mit Ballagi Géza a magyar politikai irodalomról szóló művében tett, hogy az országgyűlés előtt és alatt megjelent röpiratok nyomán e különösen fontos diétán uralkodó eszméket feltüntessék. Tény az, hogy ez a négy évi vajúdás szép szülöttével, az 1791 május 3-iki constitutióval, sokban hasonlít az 1790—1791 évi magyar országgyűléshez. Itt is, ott is a franczia eszmék befolyása alatt állnak a reformokra törekvő szónokok és írók; itt is, ott is arról van szó, hogy egy feudális alapokon nyugvó államot a modern követelményeknek megfelelő állammá alakítsanak át. Épen ezért Dany műve a magyar történetírókat, kik bizonyára jobban tudnak francziáűl mint lengyelül, nagyban érdekelheti. A bevezetésben a XVII. és XVIII. század politikai írói közül azokat mutatja be, kiknek műveiben a lengyel constitute heves ellenzőkre talált. A kiválóbbak köztük : Skarga (1536—1612), kinek »Beszédei a diétához« nagy lendületet és mély politikai felfogást mutatnak; maga Leszczynski Szaniszló (1677- 1766) lengyel trónkövetelő és XV. Lajos apósa; továbbá Konarski (1700—1773), kinek a »Hasznos országgyűlés« czímű pamplilet-sorozata 1760 és 1763 közt jelent meg. Körülbelül ekkor, úgy mint Magyarországon 1772-től fogva, a franczia iskola üdvös működése folytán, a XVIII-ik századbeli franczia írók főbb műveit ültetik át és így a sokáig tespedésbe sülyedt szellemi életet újra felélesztik. Dany erre tulaj donképeni tárgyára, a négyéves lengyel országgyűlésre tér át. Vázolja az általános jellegű törvényjavaslatokat, azokat, melyek a nemzetgazdasági, pénzügyi és katonai életre vonatkoznak; bővebben szól a külföldi politikára czélzó röpiratokról, a trónörökösödési jog feletti vitákról, a polgárság és a jobbágyság helyzetének javításáról, míg végre a nevezetes május 3-án tartott ülés lefolyását írja le, a hol Szaniszló Ágost reformtervezetét, mely mindezeket a kérdéseket a franczia forradalom befolyása alatt és B.ousseaunak már 1772-ben írt »Considérations sur le gouvernement de Pologne« czímű munkája némi felhasználásával rendezte, elfogadták. Ez az alkotmány egyike a legkiválóbb politikai jelenségeknek a lengyelek történetében, és ha Lengyelország jóakarója, II. Lipót, nem hal meg oly korán, ha Porosz- és Oroszország orvúl meg nem támadják az országot, talán lehetséges lett volna annak regenerálása és Európa lelkiismeretét egy politikai bűnnel kevesebb terhelte volna. Dany főleg az egykorú politikai irodalomra támaszkodik.