Századok – 1901

Történeti irodalom - Hübner Emil: A czeglédi róm. kath. egyház rövid története. Ism. Illéssy János 740

736 TÖRTÉNETI IRODALOM. 742 nem tudna vagy nem akarna megtenni, citálják a szentszék elé.1

) János pap ügye bizonyosan szomorúan végződött. Rövidre yá Pál szolnoki presbyter vezeti a czeglédi egyházat; majd az ő halálával Bogdasai Petri János fiát Bálint presbytert, a tudományokban jártas tiszteletre méltó férfiút nevezi ki Anna apátnő 1471 jan. ] 1-én, fölkérvén Vincze váczi püspököt vagy Benedek vicariust a beiktatásra, a czeglédiekre pedig ráparancsolván, hogy tiszteljék és engedelmeskedjenek neki.2) Meddig viselte tisztét Bálint pap ? nem tudjuk. De már aligha érte meg az országos csapást — a mohácsi veszedelmet és Buda elfoglalását. A török rohamos terjeszkedése elől Pozsonyba menekültek a jámbor apáczák, birtokaik nagy része, köztük első sorban Czegléd, Budával együtt a török hódoltság alá jutván. Ott is maradt, míg Budavár ormairól végkép le nem tiint a félhold. Mikor 1714-ben III. Károly visszahelyező diplomájával ismét birtokba iktatták magukat, könnyes szemekkel nézték a roppant változást, melyen Czegléd keresztül ment. Nem találtak otthonukra. Templomuk idegen vallásúak kezén volt : a reformátusokén. Mikor s hogyan lett az övék ? szeretnők tudni, mert a dolog érdekel. És csudálatos, erre az igazán nagyfontosságú átalakulásra épen az nem vet ügyet, a kinek azt vizsgálni, nyomozni kötelességszerű feladata, ha már egyszer egyháza történetének megírására vállalkozott. Ε részben nem elégíthette ki Hübnert a Takács füzetecskéje, mely a czeglédi ev. ref. egyház történetét csak dióhéjban tárgyalja. Forgatnia kellett volna a régibb és újabb forrásmunkákat. Skaricza Máténak 1568-ban kiadott munkájában pl. olvashatta volna, hogy 1546-ban má Czegléden lelkészkedett a nagyhírű Szegedi Kis István. Ettől kezdve soha sincs Czegléd kálvinista pap nélkül. Egyiket-másikat név szerint is ismerjük, mint Semptey Györgyöt, ki 1631-ben a vecsei, Muraiszombathy Márkot, ki 1652-ben a kecskeméti, és Bődy Istvánt, ki 1713-ban a nagykőrösi zsinaton vett részt, Buda visszafoglalásától 1753-ig, vagyis a czeglédi templomnak a róm. katholikusok részére történt visszavételéig, a ref. papok névsorát egykorú tanúvallomásokból rendre ismerjük. Deáky István vezette haza 1687-ben az elszéledt czeglédieket Kőrösről; utóda Jeney Ferencz Gyöngyösre ment; ennek utódát Ráczkevi Jánost Debreczenbe hívták el. Öt követte ITngváry János, ezt Jeney Benedek, ezt Patay János a superintendens, a ki Patajra hazatérvén, vejét Bődy Istvánt választották meg. Ennek utóda Kocsy Ferencz, majd Miskolczy János és a Győrből •) U. O. 15369. ») XJ. o. 17642.