Századok – 1901

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - II. közl. 690

(598 SÖRÖS PONGRÁCZ. ha mégis beférkeznék az a lelkész, ne úgy utasítsák ki mint Rátkait, hanem dobják át a város falán. »Inkább haljak meg, - mondá — semhogy megint prédikátort vigyenek Nagyszombatba.« De a viszonyok erősebbek voltak Forgách akaratánál. A deczember 16-iki ülésen újra Nagyszombat volt napirenden. A hangulat oly kedvezőtlen volt a katholikus felfogásra nézve, hogy Forgách a főpapokkal együtt elhagyta a termet. A rendek kimondották, hogy a város hívja vissza az elűzötteket s azonkívül birságot fizessen. Thurzé mérsékelte ez ítéletet. Decz. 19-én kelt parancsában elrendelte az Asztalostól elvett áruk visszatérítését s meghagyta a városnak, hogy a nádori követek jelenlétében fogadják be az elűzötteket s jelöljenek ki számukra tisztességes helyet vallásuk szabad gyakorlata végett. A város megbüntetését mellőzte. Decz. 28-án Herman és Baitsy nádori biztosok bevezették az elűzötteket, de nagyon kevés ideig maradtak ott ; a papot előbbi hajlékába helyezték vissza, a tanítónak pedig nem szereztek iskolahelyiséget. Ugy látszik, hogy a biztosok azért siettek el a városból, mert a nádor parancsa szerint nem akarták a dolgot a végletekig vinni. Thurzó sejtette, hogy Forgách mindezt nem fogja tétlenül nézni. A bíboros valóban azzal vádolta a nádort a király előtt, hogy jogtalanúl ítélte el a nagyszombati elöljáróságot. Midőn Thurzó e vádról értesült, nem bírta fékezni haragját. Deczember utolsó napján beszédet tartott az országgyűlésen, leírta Forgách eljárását a nagyszombati ügyben, majd az országgyűlésre hivatkozott, hogy ítélje meg az ő ellene emelt vádak igazságosságát. »A ki így vádaskodott, — kiáltott föl a nádor — akár főpap, püspök, bibornok vagy nemes volt, hazudott mint egy gaz áruló.« A Thurzó pártján levő rendek zajos helyesléssel fogadták Thurzó nyilatkozatát, mely nyilván a bíboros ellen izgatott. »Dobjuk ki az ablakon, kövezzük agyon a bibornokot, — így kiáltoztak sokan. Elég ebből ennyi, jegyzé meg erre a nádor, az országgyűlés úgyis már vége felé jár.« Mint bizalmas barátot érdekelte Forgáchot az a támadás, mely ugyanezen alkalommal Pázmányt érte »Az nagy Calvinus ') Angyal id. m. 31—34. 11. — Y. ö. Zsilinszky id. ért. 31—33. és Ipolyi id. m. 372—378. 11. —- V. ö. Forgáchnak 1610 jan. 3-án Borghese bíboroshoz intézett levelét. Közöltem »Forgách Ferencz bíboros nagyszombati zsinata és előzményei« cz. értekezésemben. (Kath. Szemle, 1900. 227—228. 11.) Ebben a levelében Forgách az anglicanismnshoz hasonló vallás behozatalának tervét is emlegeti, mire Pázmány már évekkel előbb czéloz. (Mon. Hung. Hist. Dipl. XIX. 14. 1.)