Századok – 1901

Történeti irodalom - Rockhill; W. W.: The journey of William of Rubruck to the Eastern parts of the World (1253–1255); as narrated by himself; with two accounts of the earlier journey of John of Pian de Carpine. Ism. Kropf Lajos 63

64 TÖRTÉNETI IRODALOM. <lik kötetében, a franczia földrajzi társulat kiadásában, 1839-ben, számos jegyzettel. Vilmos barát utazásához jó commentárt írt azóta Schmidt P. M. is 1885-ben, és mind a két utazó leírását bőven használta föl az angol Yule ezredes »Cathay and the way thither« czímű művében és »Marco Polo«-jában.1) 0 lett volna leghivatottabb kiadója az előttünk fekvő kötetnek, ha életben marad, a mint azt maga Rockhill is elismeri. Mint az elől idézett könyvczím is mutatja, ebben a munkában nem kapjuk a leírások eredeti latin szövegét, hanem csak angol fordítását, sőt János barát História Movgalornmját még így is csak részben; a kiadó azonban elég eszesen mindenhol közli a d'Avézac-féle kiadás lapszámait, s ezért, ha kell, az eredeti latin szöveget minden nehézség nélkül föltalálhatjuk, illetőleg föltalálhatja az olvasó, ha keze ügyében van az eredeti latin szöveg. Rockhill amerikai író, a ki utazott keleten, s már több munkát bírunk tőle Khináról, Mongoliáról és Tibetről.2) Azonkívül meglehetősen jól ismeri a szakmájába vágó irodalmat, különösen a középkori khinai, mohammedán és örmény forrásokat; kevésbbé jól a görög és latin munkákat s az európai utazók ide vágó útleírásait, mely utóbbiak közül többhöz nem volt alkalma hozzá férni, a min fölötte csodálkoznunk kell, mert "Washingtonból keltezi előszavát, tehát nem messze Észak-Amerika leggazdagabb könyvtáraitól. Mint tősgyökeres protestáns ember, sokszor botlik, ha középkori keresztyén egyházi dolgokról van szó. így pl. a Veni Sancte Spiritus nála »próza« ; a diaconus supertunicale-ját »chasuble«-nek (casula) fordítja »except with narrower sleeves«, azaz »csakhogy szűkebb ujjakkal« ! Reméljük, hogy khinai és örményből való fordításai alaposabbak ennél s hogy jobban ismeri a buddhista mint a középkori keresztyén dolgokat, mert a hol pl. khinai forrásokból idéz, ott legtöbb esetben kizárólag az ő fordításának pontosságára vagyunk utalva. Azt is sajnálnunk kell. hogy kiadónk nem követte némely (1887—1897-ig 22 kötet) szerint; János barátot tehát Joannes de Piano Carpinis vagy de Piano Carpi néven kellene nevezni latinál, olaszul pedig Giovanni di Pian di Carpina néven. — Rubruck, kiadónk szerint egy falu neve franczia Flandriában, és csak Bérgeron keresztelte el Vilmos barátot Rubruquis-nak. J) János barát leírását Louis de Backer is lefordította, de Rockhill szerint nagyon rosszul és a jegyzetekben inkább összekuszálva mint tisztázva annak adatait. 2) The Land of the Lamas. New-York, 1891. ·— Notes on the ethnology of Tibet. Washington, 1895. — Diary of journey through Mongolia and Tibet. Washington, 1894.