Századok – 1901

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A hód-tavi csata éve 626

A HÓD-TAVI CSATA ÉVE. <529 Ámde első pillanatra látható, hogy e magyarázatot csak a kényszerűség szülte, s megszűnvén a kényszerűség, ilyetén magyarázatra semmi szükség, sőt az egri káptalan levelében előforduló »personaliter constitutes« az ilyen értelmezést lehetetlenné is teszi. Az egri káptalan levelének keltében sem lehet hibát keresni, mert azt két másoló is »M. CC. octuagesimo primo«-nak olvasta:1) Ha már az oklevélből is bizonyos, hogy a hód-tavi csata 1280-ban nem történhetett, az is kétségtelen, hogy 1281-ben sem eshetett, mert ez évben IV. Lászlót Aba Finta nádor letétele, ellenállása s Gede és Szaláncz várak ostroma foglalta el. Nem marad tehát más hátra, mint belenyugodni, hogy a Képes Krónika kérdéses részletének szerkesztője jól volt értesülve s a hód-ta vi csata 1282-ben történt. Az előadottak után nagy nyomatékkal esik az itélet serpenyőjébe az is, hogy egy 1283-iki királyi levél az események időrendjét megtartva, előbb a dürnkruti (1278) csatáról, azután Szaláncz ostromáról beszél s csak ezután mondja el a hód-tavi csatát.2) Egy másik 1284-iki levél pedig a hód-tavi csatát Gede megvívása (1281) és Borostyánkő ostroma (1284 eleje) közé szúrja.3

) De ha már ennyire benne vagyunk, ha már egyszer biztosan megállapítottuk, hogy a hód-tavi csata 1282-ben történt, nem tudnánk-e meghatározni legalább nagyjából azt is, hogy melyik hónapban? Ε kérdésre annyit felelhetünk, hogy a hód-tavi csata .1282 szept. 1-je előtt történt, mert szó van róla IY. Lászlónak azon adománylevelében, a melylyel a Szabolcs-megyei Kárász mellett fekvő Mérgesdet Tomaj fiának Sigének ajándékozza,4) s ez a levél 1282-ben, IY. László uralkodásának 10-ik évében, tehát szept. 1-je előtt kelt, mert 1281 szept. 1-je után máiuralkodása 11-ik évét számította a király. Hogy még valami megközelítőbbet mondhassunk, nézzük, kik vettek részt a hódtavi csatában, s nézzük IY. László 1282-iki tartózkodáshelyeit. Kézai szerint a hód-tavi csatában elestek Pata fia Olivér az Abák Heves-megyei ágából; az Igmánd nembeli András, Csete Lőrincznek a későbbi vajdának testvére, dunántúli, de Zemplénben is birtokos és Zaránd megyében a pankotai várnak ura; a Borsod-megyei Miskolcz nembeli Panyit fia László és a Rosd nembeli Demeter, a ki Pest-megyei származású, de Abauj vármegyében is bírta Füzér várát. >) Hazai Okmt. VIII. 215. és Wenzel: Árpk. Uj Okmt. XII. 346. 3) Kubinyi : Árpádkori Okit. 126. a) Hazai Okmt. VI. 311—312. *) Hist. Hung. Fontes Dom. II. 92—93.