Századok – 1901

Értekezések - JANCSÓ BENEDEK:A hazai görög-keleti román metropolita története 609

618 JANCSÓ BENEDEK. Moga legelső teendője egy papi tanfolyam szervezése volt ; hogy nemcsak püspöki házat vásárolt Szebenben, hanem a papság számára egy 27,000 frtos alapot is gyűjtött. Több tehetséges ifjat bécsi és külföldi főiskolákon taníttatott, hogy papsága számára bennök tudós és használható férfiakat nyerjen. Híveit a polgári, különösen a szász hatóságokkal szemben mindenkor támogatta s e miatt az iratváltás a polgári hatóságok között a gör. kel. románok kérelmei és panaszai tárgyában egyre növekedett. Egynehány gör. kath. román ezidétt már magasabb állásba jutott s ezek épen Moga előzékeny magatartása folytán rokonszenveztek a nem-egyesültekkel s azok ügyét tőlök telhetően minden forumon támogatták. Moga ez irányú hatásának volt eredménye az a kérelem is, melyet 1837-ben a románoknak a Királyföldön való concivilitásuk tárgyában nyújtottak be az erdélyi országgyűléshez. Puscariunak, ha igazságos akart volna lenni, azt is tudnia kellene, hogy Moga püspökségre jutása után alig telt el 8—9 év, és a gör. kath. Maior Péter már is a következő sorokat írhatta : »Bármilyen kevés vagyonuk volt is az erdélyi nem-egyesülteknek, alig telt el két óv, hogy a püspök letelepedett Szebenben, már is a nem egyesültek papi seminariumot állítottak fel, s a császári kegyelem megengedte, hogy évenként négy erdélyi nem-egyesült papjelölt theologiát tanulhasson Bécsben, hogy azután idehaza tanárok lehessenek. A mi pedig a falusi iskolákat illeti, a nem egyesültek már is felülmúlták Erdélyben e tekintetben az egyesülteket.« Ha Moga püspök csakugyan olyan képtelen ember lett volna, mint Puscariu jellemzi, akkor Maior Péter bizonyára nem dicsérhette volna így meg kormányzatát. Moga püspököt azonban azért kellett igazságtalanűl is kisebbíteni, hogy az utána következő Sagunát annál jobban lehessen még a történeti igazság rovására is dicsőíteni. Puscariu tanulmányának harmadik és legterjedelmesebb fejezetét (89—178. 11.) a metropolia felállításának érdekében folytatott küzdelem mozzanatainak leírása foglalja el. A gör. keleti román metropolia felállítását, vagyis mint a román írók szeretik az igazság rovására mondani : visszaállítását, először a hírhedt balázsfalvi népgyűlés mondotta ki 1848 május 15-én. Ε kívánság nagyon határozatlan volt, mert nem mondotta meg, hogy gör. keleti vagy gör. kath. metropoliát akar-e? Nem lehetetlen, hogy az ábrándosabbak csakugyan hittek az egyesülésben, de igazat adhatunk abban Puscariunak, hogy a gör. katholikusok minden valószínűséggel azt hitték, hogy a felállítandó metropolia nem lehetvén más mint gör. katholikus, eszköze lesz annak, hogy az egész románságot