Századok – 1901
Értekezések - JANCSÓ BENEDEK:A hazai görög-keleti román metropolita története 609
A HAZAI GÖRÖG KELETI ROMÁN METROPOLIA TÖRTÉNETE. 6 1 9 tozott, mikor a XVI. és XVII. század folyamán mintegy közjogilag is meg volt szilárdulva. Egy ősi és önálló szervezettel bíró gör. keleti hierarchia mellett egyszerűen lehetetlen lett volna, hogy az erdélyi gör. keleti egyház annak az egyháznak legyen alárendelve, a mely csak 1360 után alakult meg. A gör. keleti hierarchia Erdélyben a XV. század végével csak csiráiból kezdett kibontakozni. A XVI. században és egyenesen a reformáczió hatása következtében alakult meg. 1556-ig sehol sincs említés téve oklevelekben vagy országgyűlési végzésekben egy, az összes oláhok felett álló oláh püspökről. Még 1557-ben is Izabella királyné a íelső-diódi kolostor igumenjét csak a környékbeli oláhok püspökévé teszi. Az 1566-iki országgyűlés egyik végzéséből kitűnik, hogy a református hitre áttért oláhoknak egy György nevű püspökük volt. Az 1577-iki országgyűlés megengedi, hogy az oláhok superintendense meghalván, magok közül egy istenfélő tudós férfiút superintendensnek választhassanak. Az 1579-iki tordai országgyűlés 3-ik articulusa kimondja, hogy az oláh papok magoknak tetszés szerint választhatnak püspököt, a kit azután a fejedelem is megerősít. Cipariu Zalconik czím alatt egy töredéket közöl, melyben részben össze van állítva Apafy Mihály fejedelem és Budai József püspök idejéből az erdélyi gör. keleti román egyháznak kánonjoga. Ebben a Zalconik-ban az van mondva, hogy »az erdélyi vladika választása a király (király alatt az erdélyi fejedelem értendő) akaratából és kegyelméből van. Ha szükség parancsolja, az összes esperesek s a többi papok közül is öszszegyűlnek és egyetértően vladikát választanak, kit a király is, ha arra méltónak talál, meg fog erősíteni a vladikaságban.« Ha a gör. keleti román egyház Erdélyben nem a reformáczió idején keletkezett volna, a Zalconik összeállítója bizonyára nem az erdélyi fejedelmek kegyelméből és akaratából származtatta volna a vladika-választás jogát, hanem az eredeti ősi jogból. Ha az erdélyi fejedelmek nem Gyulafehérvárt, hanem esetleg Kolozsvárt vagy Marosvásárhelyt választják székhelyűi, az oláh vladikák székhelye sem Gyulafehérvár lesz. Az erdélyi önálló állam kulturai és egyházi érdekei parancsolták, hogy az erdélyi kormányzat szervezze a gör. keleti egyházi hierarchiát is, hogy egy bizonyos központot teremtsen a románság egyházi életében, a melyhez biztosan fordulhat, valahányszor szüksége van rá. Magától értetődő dolog, hogy a románság egyházi életének e hierarchikus központja sem lehetett más ') Acte si fragmente, 257. 1.
