Századok – 1901

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - I. közl. 577

FOLLGÁCH FERENCZ A BÍBOROS. 607 ból is vett magához.1

) Később Forgách igyekezett némileg — a Rédey részéről csak nagy későn bekövetkezett kárpótlásra nem is számítva — pótolni az egyház kincstárának veszteségeit, midőn gyöngyökkel és drágakövekkel ékes arany kelyhet s aranynyal hímzett, ugyancsak gyöngyökkel ékes főpapi süveget ajándékozott a nyitrai székesegyháznak.2) Bocskay seregeinek támadása Nyitrán talán csak Veresmartinak volt örvendetes. Két hónapja volt már megfosztva szabadságától, két hónapja kellett hallgatnia a kételkedést támasztó ellenvetéseket, a miket vallása ellen, melyhez gyermekdeden ragaszkodók, ismételten és ismételten tettek. Talán arra gondolt, hogy a szabadság megszabadítja lelkét is abból a fogságból, melybe jutott. Bellarmin híres műve : Disputationes de controversiis fidei adversus huius temporis haereticos, — minden szónál erősebb hatást tett Veresmartira s a kétség karmai közé vetette. Vonakodva kezdte olvasni ; félt, hogy *) Vagner id. m. 51. 1. — Ez az ügy még az 1609-iki országgyűlésen is szóba került, de Eédey esküvel bizonyítá, hogy a protocollumokat nem bántotta, s azért ezt a kérdést nem is bolygatják, de a kincseket tovább is keresik rajta, mint az 1609-iki 39. art. (Katona id. m. XXIX. 250. 1.) mutatja : Quia Franeiscus Eedei coram plurium comitatuum nunciis iureiurando se nihil ex protocolis, quae capitulum Nitriense apud ipsum esse asserit, habere affirmavit, ideo ab impetitione eiusdem capituli absolvitur ; de clenodiis autem requiratur. A kincseket keresték is, és pedig Eédey levele alapján még Pázmány idejében is. Eédey tagadja 1619 márcz. 27-iki levelében, hogy neki ilyen kötelező elismerő levele volna. (Erd. Országgy. Emi. VII. 507—508. 1.) Komáromy id. ért. 459. 1. el is fogadja Eédey mentségét s azt tartja, hogy »igazán képtelenség még föl is tenni, hogy győzelmes sereg vezére a hadi zsákmányról elösmervényt adjon.« Azonban itt, úgy tetszik, nem egészen a hadi zsákmány fogalma alá vonható dologrój van szó, a mennyiben egyházi fölszereléseket keresnek. Meg azután nagy nehézséget támaszt Eédey igazmondósága ellen, hogy 1619-ben mégis csak egyezségre lép a káptalannal, mely 1500 frt fejében Esterházy Miklós közbenjárására elengedi neki a tartozást. Ebben a nyugtatóban pedig ez van : »Et licet tam vigore articulorum in anno Domini 1609, articulum 39-um, communi statuum et ordinum voto editum, quam vero propriarum litterarum expeditoriarum sive obligatoriarum vigore, in anno 1607, 7-a scilicet die Augusti coram praesentia s. caes. regiaeque maiestatÍ3 in iudicio locumtenentis Tyrnaviae editarum, praefata clenodia et supellectilia requirendi et rehabendi habuimus . . . facultatem . . . nos tarnen« .... stb. Eredetije a nyitrai kápt. orsz. lt. 49. Prot. 59. 1. Egészen közli Vagner, id. m. 52. 1. 2. jegyz. — A kérdés még a nagyszombati zsinaton is szóba jött. — Mellesleg megjegyezve, úgy látszik, ezen zsákmánynyal vesztek el részben a pannonhalmi főapátság értékes egyházi öltönyei is, melyeket Fejérkövy nyitrai püspök s pannonhalmi kormányzó a török elől vitt Nyitrára, de azután ott maradtak. V. ö. Fuxhoff'er-Czinár : Monasteriologia, I. 115. 1. — Halbik : Adatok Pannonhalma múltjához. (Az 1880-iki Névtárban, LIX. 1.) s) Episcop. Nitrien. eiusque praesulum memoria, 342. 1,