Századok – 1901
Tárcza - Vegyes közlések - Pázmány Péter áttérése 560
560 TÁRCZA. az európai emigráczióról és a magyarországi dolgokról, Fejérváry pedig az Amerikában élő magyar menekültekről közölt híreket barátjával. Ε levelek kétségkívül sok becses adatot fognak szolgáltatni a forradalom utáni évek történetéhez ; minthogy azonban teljes közzétételök ma még nem látszik időszerűnek, az Akadémia elrendelte, hogy tovább is a könyvtárban őriztessenek s az irodalomtörténeti bizottság engedelme nélkül egyelőre senkinek ki ne adassanak.1) — PÁZMÁNY PÉTER ÁTTÉRÉSE. Csak nemrég volt alkalmunk ismertetést közölni egy rövidke füzetről, melyben Zsák J. Adolf tagtársunk elmés combinatióval bizonyítja, hogy Pázmány Pétert nem Szántó (Arator) István, hanem Törösy György jezsuita pap térítette a római katholikus vallásra, a kit Valóra Márton nevű társával Possevinus (Possevino), a híres jezsuita diplomata küldött Váradra 1583-ban, tehát abban az esztendőben, melynek folyamán Pázmány Péter — az idevágó források tanúsága szerint tizenhárom éves korában -— nyíltan a katholikus egyházba lépett s három ifjú társával együtt a Possevino rábeszélésére Báthory István által épen akkor alapított kolozsvári főiskolába küldetett, hogy ott a papi pályára készüljön. Possevino Antal, a jezsuitarend egyik legkiválóbb tagja, ki mint tudós, térítő és diplomata egyaránt nagyhatású tevékenységet fejtett ki, maga is megfordult ez időtájt Váradon. Ennek az eseménynek s általában Possevino magyarországi szereplésének emlékét eleveníti fel most Fraknói Vilmos egy kicsi füzetben, mely »Possevino nagyváradi látogatása 1583-ban« czím alatt a Tiszántúl f. évi 81. számából különlenyomatképen jelent meg. A tudós szerző legközelebb a vatikáni levéltárban tanulmányozta Possevino levelezéseit és irományait s különösen magokra vonták figyelmét azok a darabok, melyek az említett váradi látogatásra vonatkoznak. Ezek alapján Pázmány Péter áttérésének kérdése — Zsák J. Adolf különben ügyes combinatiójával szemben — most már meglehetősen tisztázható. Fraknói a következő tényeket állapítja meg: Possevino 1582 végén Báthory Istvánnál, a lengyel királynál tartózkodott s ekkor bírta rá őt, hogy Kolozsvárt főiskolát és papnevelő intézetet alajútson. Az alapító levél 1583 febr. 13-án kiállíttatván, Possevino személyesen ment Erdélybe, hogy az intézet felállítása iránt intézkedjék. Lengyelországba visszatértében útját Váradnak vette, hol márczius-hó második felében egy napot töltött. Igen érdekes ott időzésének ') Nem vonjuk kétségbe az Akadémia ezen rendelkezésének sem helyességét, sem jogosultságát ; csak azt nem értjük egészen, hogy e kiválóan politikai tartalmú és történeti érdekű levelek gondját miért kellett épen az irodalomtörténeti, és nem a történettudományi vagy — a mi legtermészetesebb lett volna — a könyvtári bizottságra ruházni ?
