Századok – 1901

Értekezések - REISZIG EDE: IV. Béla király és a János lovag-rend Magyarországon 520

' 532 REISZIG EDE. A János-vitézek csakhamar Frigyes ellen vonultak. Frigyes több kuclarcz után a Lajtához vonta seregét, a három határszéli vármegyét és Sopron városát visszaadta, mely utóbbi ~ ezen időtől kezdve fontos védelmi pont lőn a nyugati részeken. Győr városa is visszakerült, melyet egy magyar csapat a János-lovagok vezérlete alatt felgyújtott s a herczeg emberei egy szálig benne vesztek.1) A magyar koronához visszakerült Sopron város polgárai, tekintettel arra, hogy már a tatárjárás előtt a város egyik tornyának őrzése a lovagokra volt bízva, most visszatértük után Csák soproni főispán közbenjárására ismét szerződést kötöttek a renddel, melynek erejénél fogva a lovagok a város egyik tornyának birtokában továbbra is megmaradtak. Ezen, a városra nézve különösen előnyös szerződést IV. Béla király 1250 jul. 25-én megerősítette.2

) Az ország helyreállításának munkája közben nyújtott segítségért hálából IV. Béla király 1243-ban sokféle szabadsággal ruházta fel a János-lovagokat, sőt még jobbágyaikat is kiváltságokkal látta el, melyeket 1244 máj. 2-án kelt oklevelében részletesen elősorol.3

) És a János-lovagok méltán megérdemelték a király háláját, mert nemcsak az ország helyreállításában munkálkodtak közre, hanem a tatárok újabb betörésekor egyedül ők keltek a haza védelmére.4

) Ez magának IV. Béla királynak 1254 nov. 11-én a pápához intézett leveléből tűnik ki, midőn őt az ország állapotáról tudósítja, panaszosan említvén a szomszédos fejecap. 40. »maritimis de partibas per craciferos de Insula Rhodi — — multis agminibus militnm adiutus — •— in Hungáriám venit.« — Knauz : Magy. Sion, I. 326. és III. 642. — Pernold : Katonánál, Hist. crit. V. 1075. »cum auxiliis equitum de Rhodis.« Sajátságos, bogy Rogerius a lovagokat rhodusiaknak irja, holott Rliodus csak 1309-ben került birtokukba. !) Szalay : Magyarország tört. II. 49. ') Fejér id. m. IV. 2. 62. 8) Schmidt id. m. I. 137. 159. — Wenczel id. m. II. 152. 4) Fejér id. m. IV. 2. 218. — Theiner id. m. I. 231. — »quod in tot rerum angariis — irja a király — a nullo christianorum Europae principe seu gente, alicuius iuvaminis emolumentum recepimus, nisi a domo Hospitalis Hyerosolymitani, cuius fratres nuper ad requisitionem nostram arma sumserunt contra paganos et schismaticos, ad defensionem vegni noâtri et iidei christianae, quos jam partim collocavimus in loco magis suspecto, videlicet in confinio cumanorum ultra Danubium et bulgarorum, — partim vero eosdem in medio regni nostri collocavimus, ad defensionem castrorum quae circa Danubium aedificare facimus.«