Századok – 1901
Értekezések - REISZIG EDE: IV. Béla király és a János lovag-rend Magyarországon 520
' 530 REISZIG EDE. egyre jobban közeledett a Kárpátok bérczeiliez a tatár förgeteg, mely közel három század munkássága eredményeit semmisítette meg. Nem czélunk a tatárdúlás részletezése, azzal csak annyiban foglalkozunk, a mennyiben a János lovag-rend szereplésével összefüggésben van. Tudjuk, hogy 1241 tavaszán Batu khán tatár hadai Oroszország, és Kádán Moldva felől törtek hazánkba s feltartóztatás nélkül nyomultak az ország fővárosa, Buda felé, hol a király ekkor a nagyheti ájtatosságokat végezte. Tamás spalatói esperes tudósítása szerint, a hosszas béke alatt a hadviseléstől elszokott magyarok a tatár fergeteggel szemben tehetetlenül állottak, s a növekvő veszélyt a visszavonás, valamint a király iránti bizalmatlanság még inkább növelte. De a János-lovagok ez alkalommal is megmutatták a király és a rend fogadalmai iránt való hűségöket. Mihelyt a király a várnépeket s a nemességet fegyverre szólította, az egyes rendházak összes fegyverviselői szintén liarczra készültek, de az egész országot elözönlő tatár csapatok miatt már nem juthattak mindnyájan a sajói táborba, mint pl. a szentjánosi lovagok is, kik valószínűleg Benedek váradi püspök zászlóalyjához csatlakoztak, de ez egy tatár csapat által visszaszoríttatván, székhelyére, onnan azután az ország déli részei felé menekült.1) Időközben az egybesereglett 65,000 főnyi magyar had elől a tatárok a Sajó és Hernád képezte zugba vonultak vissza, hová az egységes vezérlet s kellő hadi felszerelés nélkül szűkölködő, de különben is elkedvetlenedett királyi had követte őket. Az általános fejetlenség és kapkodás közepette egyedül Kálmán herczeg, Ugrón érsek és Bombáid de Karumb, a templomosok tartományi mestere, kihez a János-lovagok egy része is csatlakozott, tudtak csapataikba lelket önteni. Bemhald, a János-lovagok tartományi mestere, hihetőleg a lovag-rend szinejavával, IV. Béla király közvetlen környezetében foglalt helyet. Az április 11-én vívott sajói csatában a magyar hadak teljesen megsemmisültek; a többi közt a templomosok dandára a hozzá csatlakozott János-lovagokkal a csatatéren lelte halálát; egyik sem futott,2 ) csak a király testőrségéhez osztott lovagok fedezték a király menekülését a környezetében Jevő urakkal : mint a Tűrje nembeli Dénes fiával Dénessel, Mahal ·) Bunyitay : A váradi püspökség tört. I. 101. ') Pesty id. m. 68—69.
