Századok – 1901

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Gróf Szécsen Antal - II. bef. közl. 481

GRÓF SZÉCSEN ANTAL. 495 Fölötte keményen ítéli el Teleki III. Fridrik császárt, valahányszor róla szó van, de sehol sem jelezi azon hatalmi tényezőket, melyek állása igényeinek érvényesítésére, rendelkezésére állottak volna. Nemleges szívóssága ép ezért számos esetben a kétszínű makacsság, némelykor a kétszínüség, sőt a gyávaság színét viselte; de nem volt kiválólag, ( még kevésbbé kizárólag egyéniségének, de sokkal inkább hely-1 zetének rovására írandó, melynek hagyományos fénye és tekintélye hatalmi tényezőit valódiságával túlhaladja. Uv helyzetben az egyedüli védfegyver : a szívósság, de a szívósság tényleges erély és erélyes eszközök nélkül vajmi könnyen kelti a gyámolatlanság, gyávaság és megbízhatatlanság színét. Némi meglepetéssel láttam a számos oklevél áttekintésénél, mily nagy mértékben vannak azok német nyelven szerkesztve, még az Európa-szerte akkoriban divatos latinnak mellőzésével is. Elénk érdekkel követtem az okmányok sorában némely még most virágzó család nyomait, melyek túlélték Mátyás király korának époly gyorsan emelkedett, mint letűnt oligarcha nemzetségeit, mint p. o. a Zápolyaiakat. Az örökös tartományok főnemességének azon korban való , állását és politikai szereplését illetőleg szinte akadtam némely érdekes, a helyzetet fölvilágosító és jellemző adatra.« Még tartalmasabb Szalay László művének ismertetése. ' Nem osztozom ugyan mindenben, a mit e vázlatában ír, de megérdemli, hogy figyelemre méltassuk. »Szalay László: Magyarország története, 1—6. Ι Több év után egyszer megint nagy figyelemmel, élvezettel I és növekedő érdeklődéssel olvastam. A munkának első része, az Árpádok kora, kétségkívül a legkevésbbé sikerült, eltekintve attól, hogy ezen korszak irányában a derék Szalay egy bizonyos, kelletén túl naiv hazafias szellemnek és fölfogásnak befolyása alatt állott (ennek egyik kirívó tanúsága, hogy Szalay I mindazokat, kik Béla névtelen jegyzőjének föltétlen hitelességét és tekintélyét kétségbevonni merészlik, egyszerűen »szemtelen *) Ε hamaros feljegyzés, noha csak ad asum proprium van írva, jellemző adalék, hogy miként keletkeztek történelmi tanulmányai.