Századok – 1901

Tárcza - Vegyes közlések - Hajnik Imre kitüntetése 471 - Máramaros vármegye tiszteletbeli főlevéltárnoka 471

TÁRCZA. 481 szenvôket az akkor még elnyomott Magyarország iránt. — Ma az újra szabad Magyarországba olvadt Erdélyország egykori fővárosának, Kolozsvárnak alig harminczéves egyeteme, a közel háromszázados budapestinek testvére, ifjú lelkesedéssel üdvözöl Benneteket, Glasgow egyetemének nagytudományú férfiai, kik oly széles medret ástatok a tudományoknak, mint a hogy polgártársaitok a Clyde folyó csekély vizét óriási tengeri kikötővé alakították át. — Hogy megtanuljuk tőletek, kicsiny kezdet mily nagy eredményekre vezet ; hogy Veletek örvendjünk, midőn ötödfélszázados tudós és hazafias munkátok sikerén örvendeztek ; s hogy megvigye tiszteletünk, szeretetünk és testvériségünk nyilvánítását : Apáthy István kartársunkat, az összes orvostudományok doktorát, az állattan és összehasonlító boncztan nyilvános rendes tanárát küldjük Hozzátok. Kérünk Benneteket, hogy neki mint követünknek mindenben higyetek és őt mint örömetekben igaz társatokat fogadni kegyeskedjetek. Isten adjon kitűnő egyetemeteknek újabb dicső századokat és tegye erőssé testvériségünk kötelékét!« — HAJNIK IMRE KITÜNTETÉSE. A tudomány legérdemesebb munkásai között is kevesen vannak, a kiket valaha méltóbban ért volna az ő kiválóságuknak, irodalmi vagy tanári működésöknek legfelső helyről jövő elismerése, mint Hajnik Imre miniszteri tanácsost, a budapesti tudomány-egyetemen az európai és magyar jogtörténet nyilvános rendes tanárát, a M. Tud. Akadémiának is rendes, és társulatunknak 1867 óta ig. választmányi tagját, midőn ő Felsége f. évi április-hó 7-én kelt kegyelmes elhatározásával a kiváló tanárnak és tudósnak, nyugalomba vonulása alkalmából a Szent-István-rend kiskeresztjét adományozta. Egyrészt csak sajnálhatjuk, hogy Hajnik Imrének megrongált egészsége miatt búcsút kellett vennie kathedrájától, melyet előbb a pozsonyi, nagyváradi és kassai akadémiákon, majd a győri kir. jogakadémián s végűi a budapesti egyetemen oly kitűnően töltött be, de másrészt örvendünk méltó kitüntetésén s a legszívesebben üdvözöljük ! Beméljük, hogy nyugalma napjai még gyümölcsözőkké lesznek a tudományra nézve azon a téren, melyen eddig is annyi becses munkával gazdagította jogtörténeti irodalmunkat. — MÁRAMAROS VÁRMEGYE TISZTELETBELI FŐLEVÉLTÁRNOKA. Örömest jegyezzük fel s közöljük olvasóinkkal, hogy Máramaros várínegje főispánja társulatunk egyik érdemes alapító tagját, Petrovay György nagy-kürüi földbirtokost, a vármegye múltjának, de főleg a megyebeli nemes családok eredetének, leszármazásának és történetének felderítése körűi több mint 30 éven át kifejtett buzgó munkássága elismeréseűl a vármegye tiszteletbeli főlevéltárnokává nevezte ki. Ε magában véve nem nagy jelentőségű tény örvendetes azért is, mert jele annak, hogy a tudomány és irodalom