Századok – 1901
Történeti irodalom - Apponyi Sándor: Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok. Ism. L. 442
444 TÖRTÉNETI IRODALOM. 444 Mindjárt az első munka : Aquinói Tamás »Continuum«-a vagy »Aureum Opus«-a, mely Rómában 1470-ben jelent meg, érdekelni fogja historikusainkat egy, több ismert példányból biányzó függeléke miatt, melyben Búséi János András aleriai püspök és pápai könyvtári titkár, kegyeletes sorokban emlékszik meg mesteréről és barátjáról Carvajal bibornokról, ki őt e Commentárok kiadására buzdította. Carvajal életrajzában magyarországi szerepléséről is többször szó esik; már ez okból is felhívjuk reá kiváló historikusunk figyelmét, ki akadémiai értekezést írt Carvajal magyarországi követségeiről.1 ) A 2-ik szám alatt leírt mű Miklós modrusi püspök emlékbeszéde Riario Péter cardinalis fölött, azon Miklós püspöké, ki Yotei Jánossal is összeköttetésben állott. A 3-ik szám (Augsburg, 1474) a római német császár rendeleteit tartalmazza és magyarázza a török ellen való fegyverkezésről. Ezt követi Aeneas Silvius két szintén magyar vonatkozású munkája. GaleotUis Martins »Refutatio objectorum« czímű munkájának az ad különösebb történeti érdeket, hogy ebben mondja el bajvívását Alesius nevű magyar harczossal. Majd egy Attiláról szóló mű következik. És így tovább érdekesnél érdekesebb művek, melyek mindenikének tagadhatatlan történeti vonatkozása és becse van. De nemcsak az egyes művek leírásai s becses kivonataik tarthatnak számot figyelemre ; még inkább felhívják azt azon jegyzetek, melyek a tudós commentátortól erednek. Valóban bámulnunk kell páratlan olvasottságát, bibliographiai jártasságát, egyforma tájékozottságát a régi és újabb irodalomban, gazdag apparatusát, tömött, tartalmas stylusát. Csaknem minden munkánál megtaláljuk a reá vonatkozó irodalmat, sőt többet ennél, mert ezen kívül igen sokszor új momentumokra és adatokra tesz figyelmessé : igénytelenül, mintha semmi jelentőséget sem tulajdonítana annak, hogy észrevette azt, a mi mások figyelmét elkerülte. A sok közül csak egy példát említünk föl. A 443-ik szám alatt leírja Kovacsóczi Farkas-nak 1571-ben Velenczében kiadott »De laudibus illustrissimi Stephani Bátoréi oratio« czímű munkáját. A bibliographiai leírás után ezeket mondja : »Kovacsóczinak eddig, úgy látszik, teljesen ismeretlen munkája, a melyről Szádeczky, Kovacsócziról a Történelmi Életrajzok«ban közölt kitűnő munkája szerint nemcsak hogy tudomással ') Fraknói Vilmos : Carvajal János bibornok magyarországi követségei. (Értekezések a tört. tud. köréből, XIV. köt. 4. sz.)
