Századok – 1901

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Gróf Szécsen Antal - I. közl. 289

GRÓF SZÉCSEN ANTAL. 305 Azt tartja, liogy ez alkotmányt fen kell tartani, sőt annak törvényes fejlesztését ezen az országgyűlésen elő kell mozdítani, mert ez minden egészséges kormányzati működésnek az alapföltétele. Jelezte ezt (a herczeg) akkor is, mikor az alkotmányossághoz visszatértek s Ferencz király 1825-ben felszólította, hogy foglalkozzék a magyar ügyekkel is. A herczeg elismerte, hogy a kormány sokat mulasztott. ') Csak jellemzéskép idézem ez érdekes beszélgetést. Nem is itt van a helye, hogy Metternich herczeg régime-jét bíráljam vagy védelmezzem. Nem akarom sem gáncsolni, sem dicsérni. Tény, hogy az ifjú Szécsenben fölismerte azt a haladni akaró, föltétlenül dynastikus conservativot, a ki neki kellett, hogy a pezsgő, liberális irányban szerinte hevesen lüktető magyar politikának egyik szellemi, de törvényes fékezője legyen. Metternichnek nem rendőrök, nem kémek kellettek, hanem oly politikai pártemberek, a kik őt híven informálják. Minthogy Szécsen Ítéletére rendkívül sokat tartott, megbízta, hogy közölje vele nézetét a koronként fölmerülő tárgyakról. A herczeg akkor azt mondta Szécsennek : »Ne azt jelentse nekem, a mi történik, mert azt úgy is tudom, hanem azt írja meg, hogy minek kellene történni az ön nézete szerint.« Jellemző az akkori rendőrségi állapotokra, hogy ezeket a jelentéseket »Herr Danielis Kaufmann in Wien« czíme alatt kérte megküldetni.2) Szécsen nagy tűzzel fogott feladatához. Maga is megvallja, hogy íiatalos hevében, gyakran szenvedélyes hangjával néha érthető s méltó ingerültséget keltett. Nem is volt, a ki vezesse, Dessewffy meghalt, Jósika Samu akkor Erdélyben tartózkodott. A conservativ elemek közül az idősebbek hallani sem akartak az ifjabbak elvi küzdelmeiről. Oly talpig becsü*) Megjegyezzük, hogy gr. Szécsen Antal nem hagyott hátra emlékiratokat. Összes emlékiratszerű hagyatéka egy 114 lapnyi füzetből áll, mely 1876-ig terjedő, epigrammatikus, de rendkívül becses följegyzéseket tartalmaz. Ezenkívül olvasmányairól 1877 óta hosszabb-rövidebb jegyzeteket tett. Ezeket használtuk fel e vázlat keretében. A följegyzések nagyobbrészt németül, kisebb részben magyarúl, francziáúl írvák. Alkalmilag rátérünk a történelmi és irodalmi vonatkozású részek egyöntetűleg magyar nyelvű közlésére. 2) Az eredeti czím máig is megvan a följegyzések közt. SZÁZADOK. 1901. IV. FÜZET. 20