Századok – 1901

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Gróf Szécsen Antal - I. közl. 289

29(1 THALLÓCZY LAJOS. Általán véve bizonyos — csak német szó illik rá — »biederkeit« jellemezte ezt a magyar területen latmúl liivataloskodó, családjában németül beszélő apparatust. Lágy időket éltek. Négy esztendővel azelőtt folyt le a bécsi congressus. Metternich herczeg tekintélye delelő pontjára ért. Ferencz királyunk mint osztrák császár Európa szemében a rend őreként tűnt föl. Mint nagy mozgalmak után történni szokott, a szellemi és anyagi pihenés vágya fogta el ennek a monarchiának amúgy sem impulsiv akkori vezető elemeit. Azt hitték, hogy a társadalomnak azon korbeli rétegei megmaradnak mindég ugyanazon összetételökben. Jól is ment egy darabig minden. A hivatalos apparatus kötelességtudó, szorgalmas és istenfélő vala. Kitűnő registrátorok, bámulatos másolók s nagyon jól fogalmazó személyzet állott a hivatalfők rendelkezésére. Alig volt restantia a hivatalokban, legföljebb akkor akadtak meg, ha nem találtak valamire praecedenst. Csakhogy e látszólagos elernyedés közepette nem halt ki a jobbratörekvés ösztöne a kiválóbb tisztviselőkből. Az otium, a hivatalos időn kívül való sok szabad idő megadta nekik a tanulmányozásra, olvasásra való alkalmat. Oly férfiak, mint Ürményi József az országbíró, Cziráky Antal Mózes gróf, Almásy Antal, Ambrózy Lajos báró és Szécsen Miklós gróf, nem érték be az íróasztal s az alantasok rendben tartásával, hanem folyton olvastak, s annál a gyér világosságnál, melyet a bécsi ablakon át nyertek, igyekeztek megismerni a világ folyását.1) Hogy az az alvó leányzó, melyhez az akkori szegény, hátramaradott Magyarország hasonlítható, a maga német fővárosával örökre el nem aludt, azt annak köszönhette, hogy .József nádor állott az ország közigazgatása élén. Igazán palatínusnak érezte magát és szerette azt a nemzetet, melyet gondjaira bíztak. Ezt a szeretetét tényleg is megbizonyította. A mennyire tehette, ő költötte életre ezt a török határvárból ') Schams : Vollständige Beschreibung der kön. freyen Hauptstadt Ofen, 1822. 300. 1. Budán akkor 14 könyv- és képgyűjtemény volt. Leghíresebb vala a Brunszvik-képtár s a 6000 kötetből álló könyvtár. Gr. Szécsen Miklós is előfizetője volt Schams munkájának és ismeretterjesztő czél ját elősegítette.