Századok – 1901

Tárcza - Folyóiratok - Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle - 270

TÁRCZA. 26í> gróf Berényi Tamás zempléni adminisztrátor elnöklete alatt Sárospatakon alakult meg 1736 nov. 13-án, azután pár héttel később Gálszécsen ült újra össze. Illéssy az Országos Levéltárban őrzött iratok nyomán részletesen ismerteti a bizottság hosszas tanácskozásait, melyeknek során sokféle ellentétes nézet és felfogás merült fel, míg végre a gálszécsi javaslatok a központi nagyobb bizottsághoz s ennek véleményével a helytartótanács elébe kerültek. A két bizottság működésének eredménye lőn az a körrendelet, mely királyi jóváhagyással 1737 okt. 11-én jelent meg s a bortermelés és borárulás ügyét az érdekelt országrészekre nézve hét pont alatt szabályozta. — A következő dolgozatban Munkás László közöl újabb adatokat a posta meghonosításának történetéhez hazánkban, s mivel az első postavonal, melyet I. Ferdinánd, magyar királylyá való koronáztatása után Buda és Bécs között felállított, valószínűleg osztrák mintára volt berendezve, röviden ismerteti az osztrák postaviszonyokat is, melyekből több tekintetben vonható következtetés a magyarországiakra. — A kilenczedik és tizedik füzet Kováts Ferencz értekezésével vonja magára figyelmünket, melynek tárgya és czíme : Pénzérték-viszonyok Pozsonyban 1435— 1460 közt. Az értekező minden gazdaságtörténelmi vizsgálódásnak alapját a mérő és értékszabályozó eszközök pontos ismeretében, s erre nézve a legelső és legfontosabb feladatot a középkor sajátságos pénz-rendszerének tanulmányozásában, a különböző pénznemek értékének meghatározásában látja, mely czélból nem elegendő az elszórt adatok összegyűjtése, hanem szükséges, hogy évek hosszú sorára terjedő számműveletek álljanak rendelkezésünkre. Ilyen összefüggő anyagot nyújtanak a pozsonyi kamara-számadások 1435-től 1460-ig. Ezek alapján vizsgálja az értekező az akkori forgalomban legfőbb két pénz-nem : a magyar arany forint és a bécsi fillér (denarius) értékviszonyait s keresi a vert arany és vert ezüst közötti relatió arányát. Beható fejtegetései bárkit is meggyőzhetnek a részletes pénztörténelmi kutatások kiváló fontosságáról. — Ε nagyobb értekezések mellett az Adatok és Vegyesek rovata alatt szintén becses közleményeket találunk. Ilyenek pl. a 8-ik füzetben: Pozsony város 1729-iki tüzrendtartása (Könyöki Alajostól), A kassai szíjgyártó czéh 1627-iki árszabása (Kemény Lajostól), Vádlevél 1563-ból a füzéri tiszttartó ellen (Merényi Lajostól), Utasítás a Buda-városi orvos részére 1691-ből (az Orsz. Levéltárból), Nyír-baktai erdőrendtartás 1669-ből; a 9-ik füzetben: Tokaj, Tarczal és Tálya hegyallyai városok törvényei meg Nagykárolyi vadászati és erdészeti utasítások (a három utóbbi közlemény a gr. Károlyi nemzetség levéltárából) ; a 10-ik füzetben : A vajnori hegyközség rendtartása (a legrégibb eddig Ismert hegyközségi rendtartás) 1460—70-ből (Kováts Ferencztől), A barát-