Századok – 1901

Tárcza - Vegyes közlések - Vámbéry Ármin felolvasása Evlia Cselebi török utazó útleírásairól 266

266 TÁRCZA. különösen az Alföldön, hol szerinte — de ez a véleménye talán nem egészen alapos — legtisztábban maradt meg a magyarság a maga eredeti mivoltában. Erre vonatkozó vizsgálódásait foglalja magában az említett legújabb munkája, melyben három szempontból keresi az Alföld népénél található ősmagyar nyomokat, u. m. a testi sajátosságok, a külső élet : lakás, ruházat, étel-ital, foglalkozás, és a benső élet nyilvánulásai : jellem, érzés, gondolkozás szempontjából. Kutatásai folyamán sok analog vonást fedezett fel a magyar paraszt physikumában és lelki tulajdonságaiban, a mi finn-ugor származásra mutat. Mindenesetre érdeklődéssel várhatjuk a derék német tudós műve megjelenését, mely nemcsak nyelvészeink, hanem bizonyára történetíróink figyelmére is méltó fog lenni. — Az ülés másik tárgya volt Mahler Ede vendég felolvasása egy, a Nemzeti Muzeum pinczéjében évtizedek óta hányódó egyiptomi sírkőről, melynek felirata a Kr. e. XYI-ik századból igen értékes adatokat tartalmaz Egyiptom nyelvének és történetének földerítéséhez. A második osztály febr. 11-iki ülése alkalmával Vámbéry Armin t. tag »Egy török utazó Magyarországon« czím alatt Evlia Cselebi nemrég megtalált s Konstantinápolyban most kiadás alatt levő útleírásairól értekezett, melyeknek Magyarországra vonatkozó kötetéből néhány részletet fel is olvasott Karácson Imre fordításában. Egy érdekes fejezetét e török úti naplóknak már mi is közöltük a fordító szívességéből.1) Evlia Cselebi — mondá Vámbéry — cserkesz családból származott, Konstantinápolyban született, papnak készült s mint mu'ezzin beutazta az akkor három világrészre terjedő török birodalmat. Magyarországon 1660 táján járt-kelt a török hadakkal. Geographiája a mellett, hogy kéziratában a nevek helyes olvasása rendkívüli nehézségekkel jár, általában megbízhatatlan ; szertelenül nagyít, mint minden keleti író ; mindazáltal munkája becses azért, mert sok érdekes és jellemző vonását jegyezte fel a törökvilágnak, az akkori török tábori életnek. — Vámbéry előadása után Marczali Henrik levelező tag olvasta fel »Mátyás király és alkotmányunk fejlődése« czímű dolgozatát, melyet a kolozsvári »Mátyás király« emlékkönyv számára írt.2) A szerző tulajdonképen az 1486-iki nagy törvényről értekezett, melynek egykorú nyomtatott kiadása méltán adta rá a constitutio nevet. Mátyás érett elméjének ezen egységes, minden ízében átgondolt alkotása legjobban tünteti fel előttünk egész kormányzatának elvét, irányát, és azt a czélt, melyet általa késő nemzedékekre kihatólag biztosítani törekedett. Marczali nézete szerint a megye szervezése, a köznemesség fölemelése, tehetősb *) Török követség Zrínyi Miklósnál. Századok, 1900. 942 és köv. 11. 2) Olv. Századok, 1901. 80. 1.