Századok – 1901

Tárcza - Jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1900 évi munkásságáról 260

262 TÁRCZA. feladat, de rajta kell lennünk, Hogy megtaláljuk azt a munkatársunkat is, a ki e feladatra vállalkozni fog. Ennek a czélnak kívántunk szolgálni, midőn lépéseket tettünk arra nézve, hogy némely külföldi tudományos intézetek, mint pl. a nápolyi Societá di storia patria, a lembergi Sevcenko-társaság stb. csereviszonyt létesítsenek társulatunkkal. Összejöveteleinkre térve t. Közgyűlés, jelentem, hogy az elmúlt esztendő folyamán kilencz rendes vál. ülést, egy rendes közgyűlést és egy rendkívüli ünnepi ülést tartottunk. A január 4-iki r. ülés alkalmával olvasta fel Borovszky Samu Pór Antal tagtársunknak »Zách Feliczián pöre« czímű kritikai tanulmányát, melyben ismételten azon meggyökerezett felfogás ellen száll síkra, hogy Zách Klára volt oka atyja merényletének s az ebből következő véres tragoediának ; febr. 6-án Szádeczky Lajos mutatta be a székely határőrség szervezéséről és a mádéfalvi veszedelemről szóló dolgozatát, mint Ízelítőt Udvarhely vármegyének azóta már megjelent monographiájából ; febr. 15-én a közgyűlésen Angyal Dávid olvasott fel egy részletet »Erdély politikai érintkezése Angliával« czímű tanulmányából, mely egész terjedelmében a Századok mult évi folyamában látott napvilágot; márcz. 2-án Bleyer Jakab közölt némely adalékokat Zrínyi Miklós és udvara jellemzéséhez ; április 5-én Illéssy János ismertette azokat az úti naplókat, melyek a Jász-kunságnak a német lovagrendnél történt elzálogosítása idejéből maradtak reánk két német lovagtól, a ki 1703-ban az elzálogosított területet bejárta ; május 3-án Thaly Kálmán a korai boldogtalanságra jutott gr. Rákóczi Erzsébetről mint költőről értekezett, kinek egy »panaszló éneke« a hg. Esterházy-féle kismartoni levéltárból került napfényre ; jun. 7-én Győry Tibor tagtársunk az úgynevezett morbus hungaricus történetére vonatkozó kutatásai eredményét adta elő ; okt. 4-én Illéssy János olvasta fel »Balassa Bálint és a zólyomiak« czímű dolgozatát, mely a híres magyar lantos viharos életének egy eddig ismeretlen érdekes episodját deríti föl ; ugyanazon ülés alkalmával hallottuk Ortvay Tivadar tudósítását Szent László pozsonyi kőszobráról ; nov. 7-én került napirendre Baumgarten Ferencz tagtársunk kútfő-tanulmánya Morélli névtelenjéről, mely Nagy Lajos és Velencze viszonyát tárgyalja ; a tanulmányt Schönherr Gyula v. tag mutatta be ; decz. 6-án végre Naményi Lajos olvasta fel Szenczi Kertész Ábrahámról, a váradi biblianyomtatóról írt értekezését, mutatványúl készülőben levő nagyobb irodalomtörténeti munkájából. De volt még egy felolvasás, melyről az esztendő krónikájában meg nem feledkezhetünk : Károlyi Árpád emlékbeszéde, melylyel 1900. jan. 27-én Szilágyi Sándor emlékezetét ünnepeltük; és mindjárt itt legyen szabad jelentenem t. Közgyűlés, hogy azt a