Századok – 1901

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - I. közl. 15

2 8 ÁLDÁS Y ANTAL. ténetiinket is érdekelni fogja. Egy későbbi értekezésünk tárgya lesz azután Zsigmondnak viszonya Velenczéhez az 1433 év juniusát megelőző időben. I. Az 1431 évi aug. 1-én Zsigmond király követei: Brunoro della Scala, Hédervári Lőrincz, Tamási László és Mátyás magyar királyi alkanczellár, a milanói szent Ambrosio templomban egyezségre léptek Eilippo Maria Viscontival, Milánó herczegével, végleg ratifikálva azokat a bosszú tárgyalásokat, melyek a két fél között Zsigmond Olaszországba jöveteléről folytak. Ε szerződésnek egyik pontja szerint a szerződő felek kötelezték magukat teljes erejökkel a velenczei köztársaság ellen hadakozni s a köztársasággal a másik fél beleegyezése nélkül békét nem kötni. Eilippo Maria Visconti pedig a többek között arra kötelezte magát, hogy Zsigmondnak a milanói koronázást kieszközli és őt a római koronázásra segíti, kötelezvén magát, őt saját költségén szárazon vagy vízen Kómába vinni s onnan ismét visszahozni. Eilippo Maria Visconti ily módon Zsigmond támogatását várta olaszországi terveire nézve, főleg Velencze ellenében, míg a császár a római útra, a császárkoronázásra várta Visconti tényleges támogatását.1) Mint oly sok esetben történni szokott, ez alkalommal is kölcsönösen csalódott egymásban a két fél. Visconti a Velencze és Elorencz elleni terveihez remélte a császár segélyét, részint nagyobb fegyveres erőt várva a császártól, részint azt remélve, hogy Zsigmondnak megjelenése is elegendő lesz arra, hogy őt tervei elérésében támogassa. Ez nem következett be. Másrészt Zsigmond csalódott Viscontiban, ki őt római útjában kellőleg nem támogatta. Igaz, hogy Zsigmond majdnem az egész római út költségeit Viscontira akarta hárítani, ki erre a szerződés szerint magát kötelezte is, csakhogy nem volt abban a helyzetben, hogy azt teljesíthesse. Egyszóval a két fél kölcsönösen csalódott egymásban, és e csalódásnak eredménye lett, hogy a milanói herczeg és Zsigmond között a barátságos viszony mindinkább lazulni kezdett s a két fél fokozatosan elhidegült egymástól. A feszült viszony jelei különben már akkor mutatkoztak, mikor Zsigmond 1431 november havában Milanóba érkezett. A herczeg· nevében követség *) Lünig : Codex Italiae Diplomaticus, 111. 485 és köv. 11. — Zsigmond viszonyát Filippo Maria Viscontihoz tárgyalja Kagelmacher : Filippo Maria Visconti und König Sigismund 1418·—1431. Greifswaldi dissertatio, 1885.