Századok – 1901

Értekezések - PÓR ANTAL: Erzsébet királyné aacheni zarándoklása 1357-ben 1

6 PÓR ANTAL. ismeretes egyéniségek.1

) Az imént nevezett II. Boleszló opuliai herczeg fia: László, a későbbi (1367—1372) magyar nádor. Ugyancsak a magyar idősb királyné kíséretéhez tartozhatott János troppaui herczeg, szintén a Piastok nemzetségéből. A magyar királyné fegyveres kíséretét tehát főleg ezek a főurak állíthatták ki; mert a kik még a tanuk közt említtetnek: V. Vilmos jülichi herczeg, kit 1336-ban bajor Lajos őrgrófnak, 1338-ban a német birodalom marsalljának, IV. Károly császár 1349-ben Jülich herczegének nevezett ki. továbbá II. Albert anhalti (zerbsti) herczeg (1316— 1362), a retzi grófoTc és maqdehurgi várgrófok, II. Burkhard és János, tulajdonképen a Mansfeld család ivadékai, és e helyt biztosra vehetjük — IV. Károly császár és.Anna császárné kíséretéhez tartoztak. Minhogy idősb Erzsébet királyné 1357-ben életkora ötvenes éveit élte, föl kell tennünk, hogy az utat a császárnéval és a hozzájuk tartozó udvari hölgyekkel nem lóháton, hanem hintón, mely akkor a magyar királyi és valószínűleg más fejedelmi udvaroknál is divatba kezdett jönni, tette meg,2

) a hol ugyan hajón kényelmesebben nem tehette. Az útirányt illetőleg, Diessenhofen előadásához képest Csehországból, Prágából, hol az özvegy magyar királyné kedvelt rokonát., egykori növendékét, Schweidniczi Annát, immár császárnét, látogatásával megtisztelte, kell kiindulnunk. A fejedelmi hölgyek útja Prágából Pilsenen át vitt Sulzbachig.3

) Minthogy a császár által Sulzbachban kiadott okiratot kettőt ismerünk, melyek egyike május 7-én, másika május 9-én kelt,4

) s így legalább három napot kellett e jelentéktelen helyen időznie, ebből következtethetjük, hogy Yischelburgból *) Grotefend : Stammtafeln der schlesischen Fürsten. s) Nagy alkotmány volt az akkori hintó. Hat ló húzta s a királynéval szemben nyolcz udvari hölgy foglalhatott benne helyet. (Muratori : Antiquitates, III.) 3) Sulzbachtól kezdve az útirányt, a császár tartózkodási helyei, melyeket nagyobbadán oklevelei kelte határoz meg, jelölik. Ezekhez hozzá adhatjuk, hogy idősb Erzsébet magyar királyné 1357 április 6-án még Visegrádon keltez. (Anjoukori Okmt. V. 553.) «) Eeg. imp. VIII. 2646—7.