Századok – 1901

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - II. közl. 116

J 26 ÁLDÁSΥ ANTAL. Zsigmond továbbá azt kívánta, bogy a Milano ellen megindí­tandó hadjáratban a császári csapatok költségeit Velencze fedezze. Ezzel a követeléssel Zsigmond csak most lépett fel, mi ellen a signoria kézzel-lábbal tiltakozott. Meghagyatott a köve­teknek, hogy a császár e kívánsága ellen határozottan óvást emeljenek, utalva arra, hogy ez a kívánat a császár részéről nem méltányos, és hogy a tanács mindig abban a hitben volt, hogy a császár maga fogja csapatainak költségeit viselni, s Velenczét illetőleg nem fogja kívánni, hogy a köztársaság, mely már amiígy is nagyon meg van terhelve, még nagyobb költségekbe verje magát, hiszen úgyis nagyszámú fegyveres csapatot tart Lombardiában.1) Szóba hozatott Brunoro della Scala kielégítése is, kit Zsigmond 1433 junius 8-án, tehát a Velenczével kötött fegy­verszünet után, Veronára és Vicensára a birodalmi vicaria­tusban megerősített.2 ) Említettük, hogy a velenczei tanács Brunoro kártalanítására 500—1000 arany évi járadékot volt hajlandó megadni. Zsigmond most azt kívánta, hogy Brunoro egyes, névleg meg nem nevezett várakat és területeket kapjon, a mit a köztársaság semmi szín alatt sem volt hajlandó meg­adni, hanem ragaszkodott az évi járadékhoz, melyet ez alkalom­mal — a márczius 8-iki utasításban — 1000 aranyban állapí­tott meg.s ) Ezenkívül Zsigmond még azzal a kívánsággal is előállott, hogy a köztársaság birtokaira nézve határokúi (itt későbbi foglalásokra gondolt a császár) az 1433 ápril . 26-án a milanói herczeggel Eerrarában kötött békében kijelöltek tekintessenek. A köztársaság, miután ez részint elütött a már nyert informatióktól, részint pedig az ő intentióival is teljesen ellenkezett, meghagyta követeinek, hogy mindenben az előző utasításnak erre vonatkozó pontjában foglaltakhoz tartsák magukat.4 ) Végezetül még utasíttattak a követek, hogy a zsinaton a pápa ügyét tőlük telhetőleg támogassák, a mit különben a február 27-iki utasításban is lelkükre kötöttek a követeknek.5 ) Kevéssel ez utasítás kelte után a velenczei követek egy fontos iratot küldtek haza. Zsigmond király ugyanis márczius első felében átadta nekik a signoriával kötendő béke okiratá­nak tervezetét, melyet a követek márczius 15-én küldtek Velenczébe. Sajnos, sem a császári tervezet, sem a követek kísérő levele nem maradt reánk. Csupán a velenczei tanácsnak április 2-án hozott határozatát ismerjük, melylyel követeinek •) u. o. 185. sz. 6. §. a) u. o. ή υ. Ο. 2. §. ') υ. ο. 3. §. s) TJ. ο. 347. 1. jegyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom